„Milliószor jobban érdekel a beteg, mint a betegség” – mondja Szántó István onkológus, aki 1979 óta gyógyít daganatos betegeket, de – ahogy fogalmaz – a betegséget még ennyi év után sem érti. A rák ugyanis úgy tör rá az emberre, hogy annak halálával maga is elpusztul. „Erre a logikátlanságra nincs magyarázat. Számomra ez az egyik legfrusztrálóbb: mi lehet az oka annak, hogy egy ilyen betegség létezik, aminek nincs semmi haszna a saját maga számára, csak kárt okoz, egyszerűen gonosz” – mondja.
Az OECD adatai szerint 2021-ben Magyarországon az emlőrákból eredő elkerülhető halálozás százezer nőre vetítve 24 volt, ami 29 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Igaz, hogy 2011 óta ez az adat 8 százalékos csökkenést mutat, de az uniós átlag ez idő alatt 16 százalékkal esett vissza. „20-25 évvel ezelőtt évente körülbelül hatezer új rosszindulatú emlődaganatot diagnosztizáltak Magyarországon, ma viszont ez a szám a kilencezret közelíti, a férfiaknál is kétszázról négyszázra nőtt” – mondja Újhelyi Mihály plasztikai sebész, emlősebész. Szántó és Újhelyi szerint a számok növekedésének egyik oka az, hogy a diagnosztika rengeteget fejlődött, emiatt hamarabb megtalálják a daganatot, vagy felismernek olyat, amit korábban nem lehetett.
„Az embereknek nulla egészségtudatuk van” – jelzi a riasztó magyar adatok egyik okát az onkológus, aki szerint fiatalkoruktól úgy kellene nevelni az embereket, hogy eljárjanak szűrővizsgálatokra. Hasonlóan látja a helyzetet Újhelyi Mihály is. Jelenleg 30 százalék alatti a részvételi arány a szűrővizsgálatokon, szerinte ha ezt 70 százalék fölé tolnánk, jelentősen csökkenne az előrehaladott emlődaganatok száma. Egy felmérésben – teszi hozzá – 3300 45–65 éves nőt kérdeztek meg, hogy járnak-e szűrésre, és ha nem, miért. A legtöbben azt mondták, azért nem járnak, mert nincs rá idejük, és olyanok is vannak, akik – tévesen – károsnak hiszik a vizsgálatot. „Ezért már a fiatalokat is edukálni kellene” – mondja Újhelyi.
A rossz hír
Az emberek pont annyira megijednek egy megoperálandó melanómától, ami biztosan meggyógyul, mint attól, ha azt hallják, hogy valószínűleg hasnyálmirigyrákjuk van – mondja Szántó, hozzátéve:
Nem a vége a nehéz, inkább a rossz hír közlése.
Épp ezért ilyenkor csak három információt közöl, amit papírra is leír, és hagyja, hogy kérdezzen a beteg, de azt a szót, hogy „rák”, sosem mondja ki.