A rózsaszín evezősök nyomában: mennyit mozoghat egy rákbeteg?

„A testmozgás szinte minden rákos stádiumban biztonságos és kifejezetten ajánlott” – a Heidelbergi Tumorköpzont megállapításánál óvatosabbak a magyar ajánlások, amikor arról van szó, szabad-e, kell-e sportolnia egy daganatos betegnek. Amíg a daganatot el nem távolítják, csak a kíméletes mozgás javallott, de a tudomány mostani állása szerint a sport gyorsítja a felépülést, javítja az életminőséget.

A rózsaszín evezősök nyomában: mennyit mozoghat egy rákbeteg?

Pink paddlereknek, vagyis rózsaszínű evezősöknek hívják magukat azok a nők, akik minden héten összegyűlnek a hamburgi Alster-Canoe-Club nevű kenuklubban, hogy sárkányhajózni induljanak. Látszólag hétköznapi sportcsapatot alkotnak, valójában azonban többről van szó: ők nemcsak sport-, hanem sorstársak is. Mindannyian mellráktúlélők, akiket a mozgás szeretete mellett egymás mentális támogatása vezetett a klubba.

„Elmehettem volna gyógytornára, de az unalmasabb, mint a vízen lenni” – idézi a Der Spiegel cikke a Hamburg PinX nevű csapat kapitányát, Agnes Doniecet. Ő második emlőműtétje után nem tudott visszatérni korábban szeretett mozgásformáihoz, a kocogáshoz és a tollaslabdához, de csinálni akart valamit. A Hamburgi Rákellenes Társaság hívta fel a figyelmét a sárkányhajózásra, és hat hónappal később társalapítója lett az első „Pink Paddler” csapatnak a városban.

„Ha nem mozgunk, a csontjaink elporladnak, az izmaink leépülnek, és renyhül a bélrendszerünk”

Nagyon jó, ha ülőmunka közben fél óránként felállunk, az is jó, ha lift helyett a lépcsőt választjuk, de ez édeskevés ahhoz képest, amennyit minimálisan kellene mozognunk szervezetünk optimális működéséhez. Arról, hogy mire jó az életmódorvoslás, a terület hazai meghonosítóját, Babai Lászlót kérdeztük.

A hamburgi rózsaszínű evezősök ugyanis egy nemzetközi mozgalom részei, amelynek célja, hogy a sport révén támogassa a mellrákon átesett nőket. A rózsaszín a mellrák elleni küzdelem jelképe, erre utal a csapat neve és a mezük színe is. A csapattagok nemcsak edzésekre és versenyekre járnak, hanem rákellenes rendezvényeket, kampányokat is szerveznek.

Mellrákos evezős osztály a 2025-ös IDBF Sárkányhajó Világbajnokságon
International Dragon Boat Federation

A mellráktúlélő nők és a sárkányhajózás kapcsolata egészen a kilencvenes évekig nyúlik vissza. 1998-ban Don McKenzie kanadai orvos, aki több mint harminc éven át volt a kanadai kenuválogatott csapatorvosa, a Canadian Medical Association Journalban megjelent cikkében számolt be arról, hogy sárkányhajócsapatot szervezett mellráktúlélő nők számára. Úgy vélte, hogy az intenzív felsőtestedzés, amivel a sárkányhajózás jár, nemhogy nem árt a túlélőknek, hanem éppen ellenkezőleg, életminőség-javulást hoz nekik.