Az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai mellett érintett betegek osztották meg tapasztalataikat az emlőrákról egy, a Lilly Hungária által szervezett kerekesztal-beszélgetésen. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99 százalékos, míg áttétes esetben körülbelül 32 százalék esély mutatkozik. A beszélgetésen megszólaló szakértők szerint a két érték közti különbség szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyen az ember a megfelelő szűrővizsgálatokon.
Magyarországon 45–65 éves kor között kétévente szervezett, népegészségügyi mammográfiás szűrőprogram működik annak érdekében, hogy minél hamarabb, ideálisan tünetmentes állapotban lehessen kimutatni a korai elváltozásokat. A friss nemzetközi kutatások alapján a mammográfiás szűrés az emlőrák-halálozás kockázatát mintegy 45 százalékkal csökkentheti, így a szakemberek mindenkit arra bíztatnak, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. „A korai diagnózis ma már nem ítélet, hanem lehetőség. Minél előbb azonosítjuk a betegséget, annál jobb eséllyel gyógyítható. A cél minden esetben az, hogy az érintettek gyorsan, átlátható betegúton jussanak el a személyre szabott terápiáig” – mondta Dank Magdolna egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.
A beszélgetésen elhangzottak szerint különösen fontos, hogy a nők tisztában legyenek az otthoni önellenőrzés lépéseivel és azokkal a figyelmeztető jelekkel, melyek előfordulása esetén ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni és részt venni a szűrésen. A mellrák tünete lehet az emlőbimbók váladékozása, befordulása vagy alakjának változásai, a mell bőrének egyenetlenségei vagy kipirosodása, de érdemes odafigyelni az emlőben vagy a hónaljban jelentkező, szokatlan fájdalomra is. Ugyanakkor a legtöbben a mellben kialakuló csomókat vagy szöveti megvastagodásokat, valamint a hónaljban jelentkező duzzanatokat veszik észre először.
Szintén fokozott elővigyázatosság szükséges, ha a családban fordult már elő hasonló daganatos betegség, de bizonyos genetikai mutációk, illetve hormontartalmú készítmények tartós szedése is kockázati tényezőnek számít. Ugyanakkor a közelmúlt kutatásai arra engednek következtetni, hogy az emlőrákos esetek kialakulásának mintegy 40 százaléka megelőzhető lenne az életmóddal kapcsolatos ajánlások betartásával. „Valószínűsíthetően szintén ezzel hozható összefüggésbe, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint ez a daganatos betegség: az elmúlt évtizedben hazánkban például 30 százalékkal több diagnózis született a 30-es éveikben járó nők körében, mint korábban. Az egészséges testsúly fenntartása, a testmozgás, az alkohol és a cukros üdítők kerülése, valamint a tápanyagokban gazdag táplálkozás mind-mind fontos tényező ebben” – hangsúlyozta Dank Magdolna.
A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.
A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy tizedében újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „Sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta az eseményen a Bodoky György, a Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
