A külügyminiszter a nemzetközi tanulmányok alapszakos és politológia alapszakos végzős hallgatók diplomaosztó ünnepségén arról is beszélt, hogy Európa "komoly fenyegetettségben él", hiszen "a világ legbrutálisabb terrorszervezete most már a kontinensünk ajtaján kopogtat".
A buta náci buta náci, semmi több. Csak sajnos ennyi látszik belőlünk, semmi több.
Gyorsabb és hatékonyabb megoldás az illegális bevándorlás megfékezésére az embercsempész bandák felszámolása, mint a jelenség kiváltó okainak megszüntetése - jelentette ki Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter pénteki pozsonyi látogatásán.
Röszkén és Magyarkanizsán járt a Le Monde tudósítója, hogy megszemlélje a migrációs helyzetet. Írtak a kerítésről és Orbán Viktorról is.
Török Gábor szerint a Fidesz táborának stabilizálásában a migráció problémája többet segített, mint a 2010-2015 közti időszakot értékelő Orbán-beszéd, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője pedig úgy gondolja, hogy a kerítés azért épül, hogy megállítsa a menekültek áradatát, de azért is, hogy segítse a kormányzati kommunikációs stratégiát. Az MSZP-ről mindketten úgy gondolják, hogy amíg nincs karizmatikus pártvezetője, addig nem fejlődhet látványosan és benne ragad jelenlegi helyzetében. Páros interjú a Heti Válaszban.
A kutatás szerint a megkérdezettek háromnegyede szerint problémát jelent Magyarország számára az illegális bevándorlás, és még a baloldali pártok szimpatizánsainak is közel 60 százaléka tartja problémának a jelenséget. A magyarok a kutatás eredményei alapján összességében befogadóak, a határon túli magyarokat, az üldözötteket, valamint az egyéb legális úton érkezőket a válaszadók több mint 50 százaléka befogadná.
Négy nemzetközi segélyszervezet "sürgősségi humanitárius akciót" indított az észak-franciaországi Calais-ban, ahol a közleményük szerint "óriási humanitárius válság" fenyeget mintegy 3 ezer illegális bevándorlót.
A kormánnyal a paksi bővítés miatt szemben álló, Védegylet és Élőlánc-alapító Lányi András ezúttal egyetért az Orbán-kormánnyal, már ami a bevándorlással kapcsolatos politikájukat illeti. Szerinte a legfontosabb a 21. század rabszolga-kereskedői, az embercsempészek hálózatainak szétzúzása.
Bár a menekültek által behordott ritka trópusi kórok alaptalan rémhírek, a migránsok ettől még jelenthetnek komoly közegészségügyi kockázatot. De a legnagyobb probléma jelenleg mégis az, hogy a táborokban nagyon kevés az egészségügyi szakember, és azok is csak minimális rendelési időben vannak jelen, miközben a vizsgálatra és ellátásra várók száma egyre nő, mondta a hvg.hu-nak Szilárd István, aki munkacsoportjával 2007 óta foglalkozik a migráció egészségügyi vonatkozásaival, és rendszeresen monitorozza a hazai fogadóállomásokat.
Magyarországról sok százezres nagyságrendben vándoroltak külföldre polgártársaink. Jobb életet, több reményt, jól működő országot kerestek. Nem csodát, nem ingyen boldogságot vártak, hanem jobb életet. Olyan helyet, ahol az iskolában a jövőre készítik fel a gyerekeket, ahol a kórházba nem a beteg viszi a kötszert vagy, ahol az államnak nem tart több mint fél évig, hogy regisztrálja egy kisbaba megszületését. Nemcsak jobb jövedelmet, hanem több nyugalmat, több mosolyt, kevesebb kiszámíthatatlanságot vagy háborút akartak. Az új vasfüggöny terve – mindegy, hogy kommunikáció vagy valódi szándék – pedig épp ezt a háborút szítja tovább.
A világ migránsainak 85 százaléka Afrikában, illetve a Közel-Keleten él. Az európai országok közül az ENSZ térképe szerint Franciaország, Németország, illetve kisebb mértékben Nagy-Britannia részesül leginkább a menekültproblémából. Térségünkben Ausztria és Szerbia a legérintettebbek, Magyarország térképén egy apró pötty sem jelzi a sokat emlegetett migrációs nyomást.
A vasfüggöny a szovjet típusú diktatúra, Európa kettéosztásának brutális jelképévé vált.
Veszedelmes új trendek alakulnak ki a világban a menekültkérdés tekintetében. Soha korábban nem nőtt olyan mértékben a menekülők száma egyetlen év alatt, mint 2014-ben. Magyarországra is fokozódó migrációs nyomás nehezedik – áll a menekültügyi főbiztosság globális jelentésében.
Magyarországról cikkezett kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomtatott kiadása. A szerző szót ejtett a Magyarországról szóló EP-határozatról, ami szerinte több mint a magyar kormány megfeddése, és arra utal, hogy idehaza rendszerszinten fenyegetett a jogállamiság. A FAZ cikkében arról is írnak, hogy a bevándorlásról szóló populista kampány mögött elsikkad a lényeg: a kelet-európai tagállamok akár más utat is járhatnának a menekültkérdésben, mint Nyugaton a volt gyarmatosítók.
Homlokegyenest más fogalmaz meg a hatályos, 2013-ban elkészült Migrációs stratégia, mint amit Orbánék mostanság bevándorlásügyben kommunikálnak. A kormány kifejezetten bátorítaná a bevándorlást, élteti a kvótarendszert – mindent megtesz, hogy hozzájusson bizonyos EU-s forrásokhoz.
Ha Magyarországra jössz, ne feledd: nemcsak a szemetek tudnak magyarul.
Pénzen kívül semmit sem fogad el Európától, és semmi sem drága, hogy szabaduljon a kötelességeitől.
Jelenleg is uniós pénzből bővítik a debreceni menekült befogadóállomást, amit Orbán Viktor hétfőn bevándorlótáborként aposztrofált. A gazdasági menekültekkel szemben továbbra is nulla toleranciát hirdető kormányfő végleg bezáratná a tábort. Vagy ha a sajtó rosszul értette, akkor őrzött táborrá alakítaná át. Egyiknek sincs sok értelme.
A kormány egyik kedvenc témája, a bevándorlás is helyet kapott az idei érettségi feladatok között. Az emelt szintű társadalomismeret érettségin fel is tették a kérdést: "milyen veszéllyel jár(hat) az illegális migráció a befogadó országra nézve". A megoldókulcs szerint a helyes válasz az, hogy "a jelenség számos gazdasági, egészségügyi, és szociális feszültség okozója lehet".
A Süddeutsche Zeitung szerint a kommunista múlt is szerepet játszik abban, hogy Orbán Viktor mindenki másnál élesebben agitál az EU-s bevándorlási kvóta ellen. A cikk szerint a magyar miniszterelnök "szándékosan keveri a gazdasági menekült, a terrorista, a menedékkérő, a legális és illegális bevándorló fogalmát".
