A kutatás szerint a megkérdezettek háromnegyede szerint problémát jelent Magyarország számára az illegális bevándorlás, és még a baloldali pártok szimpatizánsainak is közel 60 százaléka tartja problémának a jelenséget. A magyarok a kutatás eredményei alapján összességében befogadóak, a határon túli magyarokat, az üldözötteket, valamint az egyéb legális úton érkezőket a válaszadók több mint 50 százaléka befogadná.
A kormánnyal a paksi bővítés miatt szemben álló, Védegylet és Élőlánc-alapító Lányi András ezúttal egyetért az Orbán-kormánnyal, már ami a bevándorlással kapcsolatos politikájukat illeti. Szerinte a legfontosabb a 21. század rabszolga-kereskedői, az embercsempészek hálózatainak szétzúzása.
Bár a menekültek által behordott ritka trópusi kórok alaptalan rémhírek, a migránsok ettől még jelenthetnek komoly közegészségügyi kockázatot. De a legnagyobb probléma jelenleg mégis az, hogy a táborokban nagyon kevés az egészségügyi szakember, és azok is csak minimális rendelési időben vannak jelen, miközben a vizsgálatra és ellátásra várók száma egyre nő, mondta a hvg.hu-nak Szilárd István, aki munkacsoportjával 2007 óta foglalkozik a migráció egészségügyi vonatkozásaival, és rendszeresen monitorozza a hazai fogadóállomásokat.
Magyarországról sok százezres nagyságrendben vándoroltak külföldre polgártársaink. Jobb életet, több reményt, jól működő országot kerestek. Nem csodát, nem ingyen boldogságot vártak, hanem jobb életet. Olyan helyet, ahol az iskolában a jövőre készítik fel a gyerekeket, ahol a kórházba nem a beteg viszi a kötszert vagy, ahol az államnak nem tart több mint fél évig, hogy regisztrálja egy kisbaba megszületését. Nemcsak jobb jövedelmet, hanem több nyugalmat, több mosolyt, kevesebb kiszámíthatatlanságot vagy háborút akartak. Az új vasfüggöny terve – mindegy, hogy kommunikáció vagy valódi szándék – pedig épp ezt a háborút szítja tovább.
A világ migránsainak 85 százaléka Afrikában, illetve a Közel-Keleten él. Az európai országok közül az ENSZ térképe szerint Franciaország, Németország, illetve kisebb mértékben Nagy-Britannia részesül leginkább a menekültproblémából. Térségünkben Ausztria és Szerbia a legérintettebbek, Magyarország térképén egy apró pötty sem jelzi a sokat emlegetett migrációs nyomást.
A vasfüggöny a szovjet típusú diktatúra, Európa kettéosztásának brutális jelképévé vált.
Homlokegyenest más fogalmaz meg a hatályos, 2013-ban elkészült Migrációs stratégia, mint amit Orbánék mostanság bevándorlásügyben kommunikálnak. A kormány kifejezetten bátorítaná a bevándorlást, élteti a kvótarendszert – mindent megtesz, hogy hozzájusson bizonyos EU-s forrásokhoz.
Pénzen kívül semmit sem fogad el Európától, és semmi sem drága, hogy szabaduljon a kötelességeitől.
2060-ra a lakossága 700 ezerrel kevesebb lesz Magyarországon, csaknem minden harmadik magyar 65 év feletti lesz, de hosszabb ideig is fog élni az átlag magyar - többek között ez derül ki az Európai Bizottság jelentéséből.
Azt gondolta, hogy egy vízummentes országba utazáshoz útlevélre, érvényes repülőjegyre és elegendő pénzre van csak szüksége? Ha kicsit barnább a bőre, akkor kellemetlen meglepetés érheti. Ijesztő történetről számolunk be, amely során egy Kanadába készülő kutatót nem engedtek felszállni a repülőgépére, megalázták, és üvöltöztek vele a reptéren.
Jövő héten az EU tagállamainak miniszterei tanácskoznak majd a kialakult migrációs helyzetről, bár ettől nagy áttörést nem vár Molnár Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója. A Miniszterelnökség jogi főtanácsadói posztját is betöltő szakember egy szegedi előadásán arról is beszélt, hogy uniós forrás van bőven a bevándorlás kezelésére, csak azt nem preferálja az EU, hogy őrzött befogadókat építsen belőle Magyarország.
Négy nemzetközi segélyszervezet "sürgősségi humanitárius akciót" indított az észak-franciaországi Calais-ban, ahol a közleményük szerint "óriási humanitárius válság" fenyeget mintegy 3 ezer illegális bevándorlót.
Veszedelmes új trendek alakulnak ki a világban a menekültkérdés tekintetében. Soha korábban nem nőtt olyan mértékben a menekülők száma egyetlen év alatt, mint 2014-ben. Magyarországra is fokozódó migrációs nyomás nehezedik – áll a menekültügyi főbiztosság globális jelentésében.
Magyarországról cikkezett kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomtatott kiadása. A szerző szót ejtett a Magyarországról szóló EP-határozatról, ami szerinte több mint a magyar kormány megfeddése, és arra utal, hogy idehaza rendszerszinten fenyegetett a jogállamiság. A FAZ cikkében arról is írnak, hogy a bevándorlásról szóló populista kampány mögött elsikkad a lényeg: a kelet-európai tagállamok akár más utat is járhatnának a menekültkérdésben, mint Nyugaton a volt gyarmatosítók.
Ha Magyarországra jössz, ne feledd: nemcsak a szemetek tudnak magyarul.
Jelenleg is uniós pénzből bővítik a debreceni menekült befogadóállomást, amit Orbán Viktor hétfőn bevándorlótáborként aposztrofált. A gazdasági menekültekkel szemben továbbra is nulla toleranciát hirdető kormányfő végleg bezáratná a tábort. Vagy ha a sajtó rosszul értette, akkor őrzött táborrá alakítaná át. Egyiknek sincs sok értelme.
A kormány egyik kedvenc témája, a bevándorlás is helyet kapott az idei érettségi feladatok között. Az emelt szintű társadalomismeret érettségin fel is tették a kérdést: "milyen veszéllyel jár(hat) az illegális migráció a befogadó országra nézve". A megoldókulcs szerint a helyes válasz az, hogy "a jelenség számos gazdasági, egészségügyi, és szociális feszültség okozója lehet".
A Süddeutsche Zeitung szerint a kommunista múlt is szerepet játszik abban, hogy Orbán Viktor mindenki másnál élesebben agitál az EU-s bevándorlási kvóta ellen. A cikk szerint a magyar miniszterelnök "szándékosan keveri a gazdasági menekült, a terrorista, a menedékkérő, a legális és illegális bevándorló fogalmát".
Csúcson van a kivándorolni szándékozók aránya, de sokan vannak a rövid és a hosszú távú munkavállalás miatt távozni akarók is.
Németország és Franciaország két-két, az Egyesült Királyság pedig három hajót, köztük az HMS Bulwarkot, valamint további eszközöket, például helikoptereket is felajánlott a földközi-tengeri migrációs válság kezelésére a csütörtökön Brüsszelben tartott rendkívüli uniós csúcstalálkozón.
