A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni. A KSH egy nemzetközi projekt keretében felmérte, hogy pontosan mennyi magyar is vándorolhatott ki Magyarországról. A 350 ezer kiment, huzamosabb időt kint is dolgozó honfitársunk jellemzőit megnézve riasztó és felettébb aggodalomra okot adó mutatók is vannak. Kiválogattunk ezek közül most négy fontos elemet.
A múlt év elején mintegy 350 ezer olyan kivándorolt magyar élt a világban, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A KSH és a SEEMIG – 8 ország részvételével futó uniós társfinanszírozott transznacionális – program kutatói által közreadott becslés ugyanakkor egyszeri érvényességűnek tekinthető. Magyarországon gyorsul a kivándorlás, ám nem tőlünk mennek el leginkább az emberek.
Akár 4,6 millió orosz anyanyelvű ukrán is bevándorolhat Oroszországba – ezt állította az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat elnöke a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak. Kedden közölték az interjút, amelyben Konsztantyin Romodanovszkij hangsúlyozta, hogy csak ez egy feltételezett drámai forgatókönyvben szereplő adat, amelyet a délkelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben élő orosz ajkúak számából következtettek ki.
Németországban azon uniós munkavállalóknakis jár a családi pótlék, akik gyermekeiket otthon hagyták. Ez egészen busás összeg is lehet magyar szemmel, hiszen két gyerek után közel 120 ezer forintnyi juttatást lehet kérni. Ráadásul négy évre visszamenőleg is jár a pénz. A német támogatásra egyre több ott dolgozó kelet-európai vendégmunkás harap rá, a támogatásra utazókat igyekeznek kiszűrni a nyugati államok.
Hatalmas óriásplakáttal hirdeti magát egy külföldi munkákat közvetítő magyar vállalkozás Budapesten. A többszörös bér ígérete minden bizonnyal jó hívószó egy magyarnak: az utóbbi években különböző kutatások alapján is több százezren hagyhatták el az országot. Jellemzően az EU nyugati fele a cél. A külföldi munkavállalással kacérkodó magyarokra sok vállalkozás települ rá, ám ez korántsem olyan hatalmas biznisz, mint amennyire elsőnek látszik: ők már nem érzékelik a tömegeket, a kivándorlás az elmúlt pár évben óriási ütemű volt, mostanra azonban lassulni látszik.
A jegybank elemzői friss tanulmányban boncolgatják a kivándorlás hatásai a hazai munkaerőpiacra. Az elemzésből kiderül, hogy a kivándorlás akár meg is dobhatja az itthoni béreket, a termelékenységgel kapcsolatban ugyanakkor nem teljesen egyértelmű az irány, ahogy a makrogazdasági hatásoknál is vegyes kép rajzolódik ki. A lényeg ugyanakkor az, hogy hosszú távon sok kockázatot hordoz magában a növekvő kivándorlás, hiszen így például az ellátórendszerek fenntarthatósága is kockázatosabbá válhat.
Szárnyaló magyar gazdaság, rejtélyes paksi atomvonat, az EU kínján hízó Svájc és Belarusz, inkább Londonban maradó külhoni magyarok, kissé drága gázcégek, romkocsmákban razziázó NAV-osok. A Nutella pedig lehet, hogy luxuscikk lesz. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Iskolázottak, fiatalok, és alig két éve költöztek ki az Egyesült Királyságba – nagyjából ilyennek tekinthető az átlagos magyar, aki a szigetországba vándorolt ki. Egy friss kutatás szerint a gazdasági helyzet miatt kötött útilaput a talpára a kiköltöző magyar, hazajönni pedig egyáltalán nem akarnak. Legalábbis a következő 5 évben semmiképpen.
Növekszik az ország határain illegálisan belépő migránsok száma; főként a balkáni útvonalon, embercsempész-hálózatok közvetítésével érkeznek és többségük tranzitországnak tekinti Magyarországot, inkább a gazdagabb európai országokba akar eljutni.
Rakan a szíriai polgárháború elől menekült kalandos körülmények között Magyarországra, felesége, édesanyja egy robbantásban meghalt. Öt gyereke Törökországban várja, hogy a magyar nagykövetség engedélyt adjon beutazásukra, csakhogy a feltételek olyanok, melyek szinte lehetetlenné teszik szíriai palesztinok számára Magyarországon a családegyesítést. Megdöbbentő riport egy szír palesztin családról.
A kivándorló nem menekült, a kilométerek pedig nem tesznek hazaárulóvá – elkészült a SpeakEasy Project Menjek/Maradjak dokumentum-szériájának londoni epizódja, mely frappánsan, mindenféle állásfoglalás nélkül rakja helyre a migráció legégetőbb és legprovokatívabb kérdéseit.
Csökken az EU-ba harmadik országból érkező migránsok száma, a legtöbben ugyanakkor már nem Indiából, hanem Kínából érkeznek. A bevándorlók többsége a munkaképes korú lakosságot erősíti. Az EU-nak 2020-ig több millió magasan képzett munkaerőre lenne szüksége, miközben a feldolgóziparban, és az elsődleges szektorban egyre kevesebb állásra van szükség. A kontinens ráadásul hihetetlen módon öregszik el, így mindenképp szükség lehet a bevándorlókra. Az Európai Bizottság egy infografikán összegezte az uniós bevándorlást.
Nem csak hazánkat sújtja kivándorlási hullám, a gazdasági nehézségek elől sok olasz is külföldön igyekszik szerencsét próbálni. Természetesen sokan mennek az EU gazdasági motorjának számító Németországba is, ám a listán Albánia is előkelő helyen szerepel.
Az elmúlt három évben mintegy 1,4 millió görög hagyta ott országát a válság és a kilátástalan élet miatt és keresett munkát Európa különböző szegleteiben. A fiatalok és a képzettek lépnek le nagy arányban, ez pedig nem jó jel a jövőre nézve.
A leszakadókon csak az állam segíthet, és önmaguk.
Az EU-n belül költöző állampolgárok sokkal inkább motiváltak a munkára, mint a fogadó országok lakossága. Nagyon kis hányaduk folyamodik segélyért, amit viszont a helyi lakosság másképp érzékel – mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alelnöke a hvg.hu-nak. Az alapvető jogok uniós biztosa méltatta a nemrégiben elfogadott legújabb uniós roma integrációs programot, amiről vélhetően lesz szó a csütörtökön kezdődő „Egymásra utalva” elnevezésű nemzetközi konferencián.
Az Exacta Research Group felmérése szerint a bolgárok 20 százaléka tervezi azt, hogy elhagyja az országot és Európában keres munkát. A 18-39 év közöttiek körében ez az arány 37 százalék.
Mennyire hat a brit kormány bevándorlásellenes retorikája az átlagemberre, és mit gondol egy átlag brit a szomszédba költöző magyarról? Az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok arról mesélnek, hogy amíg dolgoznak, adót fizetnek, addig senki nem tekint rájuk "élősködőként", a britek jelentős része, főleg a fiatalabbak befogadóak. Ugyanakkor sok kinn élő magyar maga is megvágná azok szociális ellátását, akik nem igyekeznek dolgozni, és óva intenek attól, hogy valaki használható nyelvtudás nélkül vágjon neki a szigetországnak.
Egyre több nyugat-európai politikus jön azzal, hogy korlátozni kellene az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlását, vagy szűkíteni a szociális ellátórendszerek adta lehetőségeket más uniós államok polgárai előtt. Hová vezethet ez az út? Lezárhatják-e a határokat, és például a külföldön élő, egyes becslések szerint félmillió magyar egy részének pakolnia kell, és indulhatnak haza?
A felmérésbe bevont brit választók 56 százaléka a bevándorlás "nagyon nagy mértékű" visszaszorítását szeretné. Az e válaszlehetőséget bejelölők aránya most volt a legmagasabb e közvélemény-kutatás harmincéves történetében.
