Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a Simor András fizetéséről rendelkező új törvényt − írta az Index hírportál. A kormánynak egy hónapja van a reagálásra, utána a főigazgatóság kéri az Európai Bizottságot, hogy indítsa el az úgynevezett jogsértési eljárást Magyarország ellen az uniós szerződések megszegéséért.
Az MNB cáfolta, hogy lehetőség volna olyasféle monetáris eszközökkel élénkíteni a kátyúba ragadt magyar gazdaságot, amelyeket a fejlett nyugati országokban alkalmaztak – jelentette a Reuters.
A magyar államnak jelenleg 3,5 milliárd euró összegű devizabetétje van a Magyar Nemzeti Banknál, és nagyjából ennyit használhat fel a következő években lejáró devizaadósság törlesztésére − közölte az MNB sajtóosztálya.
Az Európai Bizottság hétfőn levélben további információkat kért a magyar hatóságoktól a közigazgatásban bevezetett bérplafonról, amely szeptember elsejével lépett hatályba, és többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőire is vonatkozik - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn az MTI-vel.
A hitelintézetek maguk választhatják meg a kötelező tartalékrátájuk szintjét a jövőben. A bankok 2010. október 1-jétől kezdődően a 2, 3, 4 és 5 százalékos tartalékráták közül választhatnak; választásukat ezt követően félévente módosíthatják - döntött hétfőn nem kamatdöntő szokásos ülésén a monetáris tanács.
Magyarország számára az lenne a legjobb, ha akkor csatlakozna az euró bevezetését megelőző ERM-2 árfolyammechanizmushoz, amikor a gazdaság már biztosan fenntartható pályán van – fejtette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke az ausztriai Alpbachban rendezett gazdasági fórumon. A banknak ezen az álláspontján a válság sem változtatott – mondta Simor András.
A jegybank szóvivője szerint a svájci frank erősödése főként növekedési kockázatot jelent Magyarország számára. A forint gyengülése továbbá emeli az inflációs kockázatokat, és hozzájárul a bankok nem teljesítő portfóliójának további emelkedéséhez.
Bár a bankok nyitottak a problémás hitelek átütemezésére, egyre több adóson már ez sem segít – derül ki az MNB legfrissebb, júliusban készített hitelezési felméréséből. A hitelek nagy része ugyanis az átalakítás után is bedől: a bankok az átstrukturált jelzálogkölcsönök körülbelül 40 százalékánál, míg a gépjármű-finanszírozási konstrukciók háromnegyedénél tervezik a behajtás megindítását.
A nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, devizában nettó hiteltörlesztők voltak júliusban, összességében pedig több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A háztartások hitel- és betétállománya is csökkent júliusban – közölte a Magyar Nemzeti Bank .
A magyar gazdaság kilábalási folyamata rövid távon továbbra is törékenynek tűnik, a növekedés fő hajtóereje továbbra is az export, a hiánypálya megvalósításához szigorúbb költségvetés szükséges, mivel a büdzsé bevételei elsősorban – a lassan emelkedő − belföldi jövedelmekhez és fogyasztáshoz kötődnek − áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott inflációs jelentésében.
A jegybank nem változtatott idei 0,9 százalékos GDP-prognózisán, inflációs előrejelzését 4,7 százalékra csökkentette a korábbi 4,9 százalékról − mondta Simor András, a jegybank elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.
Kissé gyengült a forint a bankközi devizapiacon hétfőn kora délután a monetáris tanács ülése után: az eurót 15 óra 45 perckor 282,04 forinton jegyezték a reggeli 279,32 forint után.
Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács hétfőn - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A második negyedévben a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 58 milliárd forinttal nőtt tranzakcióból és 288 milliárd forinttal átértékelődésből eredően − derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn kiadott legfrissebb adataiból.
Az idén a második negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási igénye (417 milliárd forint) a negyedéves GDP 6,1 százalékát tette ki – jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján hétfőn a Magyar Nemzeti Bank. A második negyedévvel záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,8 százaléka (1 282 milliárd forint) volt.
A 90 napon túl nem teljesítő hitelállomány 1 200-1 300 milliárd forintra rúg, ebből a közel 100 ezer háztartásra megközelítően 500 milliárd jut − mondta a csütörtöki tájékoztatón Tabák Péter, a Magyar Nemzeti Bank szakigazgatója, ismertetve az MNB legújabb hitelezési felmérését.
A jegybank monetáris tanácsa úgy véli: amennyiben az államadósság kockázati felárainak tartós megemelkedése a monetáris kondíciók szigorítását indokolja, az irányadó kamat emelése is szükségessé válhat − derül ki a testület július 19-i, kamatdöntő ülésének szerdán megjelent jegyzőkönyvéből.
A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint növekedett a lakosság hielálloménya, amelyben előretörtek a forint alapú hitelek.
Az idén júniusban tovább nőttek a háztartások által felvett forint alapú lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses összértékei, míg a deviza jelzáloghitelek új szerződéses mértéke a lakáshitelek esetén enyhén nőtt, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig stagnált - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken.
