Az idén májusban a háztartások által felvett forint lakáshitelek új szerződéses összértéke kissé tovább nőtt, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében csökkent, a deviza jelzáloghitelek új szerződéses értéke az előző hónapokhoz hasonlóan tovább mérséklődött – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A folyó fizetési mérleg aktívuma az első negyedévben szezonális kiigazítással 557 millió euró, korrekció nélkül 344 millió euró aktívummal zárt – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán.
A forint rekord mértékű gyengülése a svájci frankhoz képest nem fogja befolyásolni a Magyar Nemzeti Bank monetáris döntéseit – jelentette ki kedden a Reuters hírszolgálatnak Király Júlia.
Mindenkori csúcs közelébe emelkedett a svájci frank árfolyama kedden, a kurzus megközelítette a 217-es szintet. Miután a svájci jegybank sem tudta gyengíteni saját devizáját, a magyar kormányzat, illetve az MNB első ránézésre sokat nem tehet a forint árfolyamromlása ellen.
Nyilvános konzultációt kezdett a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet módosításáról a jegybank, a változtatás célja, hogy - legkésőbb 2012 július 1-jétől – a nem papír alapon beadott forint átutalási megbízások még aznap eljussanak a kedvezményezetthez.
Mivel a jegybanki alapkamat szinten tartására számított a piac, így elemzők nem számítanak jelentősebb reakcióra a monetáris tanács vártnak megfelelő döntése nyomán és nem tartják kizártnak, hogy idén már nem csökken az alapkamat.
Nem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén a monetáris tanács hétfőn, a döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az elemzők egységesen az 5,25 százalékos jegybanki alapkamat szinten tartására számítanak.
Az utóbbi hetekben alaposan meggyengült piaci kockázatvállalási hajlam és a magyar kormány kommunikációjával, valamint a gazdasági akciótervvel kapcsolatos kérdőjelek miatt a magyar jegybank hétfőn biztosan nem változtat jelenlegi, 5,25 százalékos alapkamatán - ez a londoni elemzői közösség egyöntetű véleménye az MNB kamatdöntése előtt.
A monetáris politika szempontjából a közeljövő legnagyobb kockázata az inflációs várakozások nem kellő mértékű horgonyzottsága, az importált inflációs nyomás erősödése és a szabályozott árak alakulása, középtávon a legfőbb kihívás az euro bevezetésére vonatkozó hiteles, reális menetrend kialakítása – áll az MNB működéséről az új kormánynak készített összefoglalóban.
Nem csökkenti hétfőn az 5,25 százalékos jegybanki alapkamatot a monetáris tanács, decemberre is csak 25 bázisponttal kerül lejjebb – áll a Reuters legfrissebb, csütörtökön közölt felmérésében.
Májusban alig változott a bankrendszer szabad likviditása, miközben túltartalékolása a szokásosnál magasabb volt – közölte az előzetes adatok alapján a Magyar Nemzeti Bank hétfőn.
A kormány nem enged abból a tervéből, hogy havi bruttó kétmillió forintban maximálja az állami vezetők fizetését, köztük a 8,3 milliót kereső jegybankelnökét − szögezte le Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő. Úgy tűnik azonban, hogy az MNB hivatalban lévő vezetőinek jövedelmét az uniós szabályok miatt nem lehet megkurtítani.
A válság nyomán megnőttek a lakossági megtakarítások Magyarországon, s remélhető, hogy a tendencia tartós lesz, mivel a gazdasági növekedést a jövőben elsősorban a belső megtakarításokból kell finanszírozni – jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a pénteken rendezett Pénziránytű konferencián.
Az idei év harmadik negyedévében 3,8, a negyedikben 4,1 százalékos infláció várható, amely 2011. első negyedévében 3,4 százalékra, a másodikban pedig 3,0 százalékra csökken, majd a harmadik negyedévben éri el a 2,8 százalékos mélypontot – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott inflációs jelentésében.
Az MNB az idei 0,9 után jövőre 3,2, 2012-ben pedig már 3,9 százalékos GDP-növekedésre számít legfrissebb inflációs jelentésében. Az infláció az idei 4,9-ről jövőre 3,0, 2012-re pedig 2,9 százalékra csökken. A monetáris tanács hétfői ülésén megvitatta az MNB májusi inflációs jelentését.
A háztartások áprilisban forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, devizában viszont a törlesztések meghaladták a hitelfelvételt. Összességében nettó törlesztő volt a lakosság, amelynek hitelállománya áprilisban 20,5 milliárd forinttal csökkent – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a honlapján hétfőn.
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az elemzők többsége az 5,25 százalékos jegybanki alapkamat szinten tartására számít.
Bár az új kormány nemzetgazdasági miniszterjelöltje szerint van tere a további kamatcsökkentésnek, és Matolcsy György 4,5 százalékos jegybanki alapkamatot tartana indokoltnak, az elemzők szerint a monetáris tanács hétfőn átmenetileg leáll a monetáris lazítással és év végéig is csak még egyszer, 25 bázisponttal csökkenti - újabb történelmi mélypontra - 5 százalékra az alapkamatot.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága, sokan több hitelt vettek fel, mint amennyit törleszteni tudnak. Annak érdekében, hogy a hitelfelvevők körültekintően dönthessenek, a Magyar Nemzeti Bank a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével közösen tájékoztatót készített a túlzott eladósodás kockázatairól.
