A monetáris tanács hat tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére, ketten 50 bázispontos lazítást javasoltak, míg egy tag az alapkamat szinten tartása mellett voksolt a február 22-i kamatdöntő ülésen – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jegyzőkönyvéből.
Februárban a bankrendszer szabad likviditása a jegybank külföldi követeléseivel együtt emelkedett, így a kéthetes MNB kötvények átlagos állománya elérte eddigi maximumát – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken előzetes adatok alapján.
A londoni konszenzustól számottevően elmaradó, éves összevetésben 5,7 százalékos februári magyarországi infláció nyomán még legalább egy, de a további költségvetési konszolidáció és a forintárfolyam függvényében akár több jegybanki kamatcsökkentés is lehetséges az idén – vélekedtek citybeli elemzők az inflációs adatsor csütörtöki ismertetése után.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint, ha az államháztartási hiány 4,5 százalékig emelkedne, az még kezelhető lenne. Ezt azonban csak akkor lehet túllépni, és elfogadtatni a nemzetközi szervezetekkel, ha valamely nagy alrendszer reformjára végre sor kerül – mondta Csányi Sándor a Magyar Narancsnak adott interjúban.
Januárban tovább csökkent a frissen kötött lakáscélú hitelszerződések értéke és a forintalapú hitelekből majdnem tíz éve, svájci frank alapú hitelekből – amióta megjelent a kínálatban – még soha, az euró alapúakból pedig tizennégy hónapja nem jegyeztek fel a múlt havinál kisebb összeget – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) péntek nyilvánosságra hozott legfrissebb adataiból.
Dúl a vita Surányi György volt jegybankelnök és az MNB mostani vezetése között arról, hozzájárult-e a bankok bankja a gazdaság zuhanásához, amelyet csak 20 milliárd eurós nemzetközi hitellel lehetett megállítani.
A fogyasztói árak növekedési üteme legkorábban 2011 első negyedévében csökkenhet a 3 százalékos inflációs cél alá. Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott legfrissebb Inflációs Jelentése szerint, akkor 2,5 százalék lehet. A GDP pedig az idei harmadik negyedévben nőhet először éves összehasonlításban, 1 százalékkal.
Az idei GDP-arányos, eredményszemléletű (ESA) államháztartási hiány 4,2, jövőre 4,3 százalék lehet – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott új inflációs jelentésében.
A múlt év negyedik negyedében 5,3 százalékkal 5 685 milliárd forintra nőt a Budapesti Értéktőzsdén jegyzet részvények kapitalizációja (összesített piaci értéke). A 276 milliárd forint negyedéves növekmény szinte teljes egészében átértékelődésből (árfolyam emelkedésből) származott – egyebek mellett ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank kedden kiadott értékpapír piaci statisztikáiból.
Hét tagúra csökken március 1-től a monetáris tanács, miután Hardy Ilona és Bihari Vilmos mandátuma lejár, új tagok jelölésére pedig nem kerül sor – jelentette be Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a hétfői tájékoztatón.
Javított idei GDP prognózisán a jegybank: a novemberben várt 0,6 százalékról 0,2 százalékra csökkentette az idei gazdasági visszaesés várható mértékét, míg a 2011-es növekedési kilátást változatlanul 3,4 százalékon tartotta – áll a Magyar Nemzeti Bank hétfőn kiadott új inflációs jelentésében.
A hétfői 25 bázispontos kamatcsökkentés után a történelmi mélypontját elérő 5,75 százalékos jegybanki alapkamat szinten tartását, legfeljebb még egyszer, újabb 25 bázispontos csökkentését tartják elképzelhetőnek szakértők, azt sem kizárva, hogy év végén újra emelkedhet az alapkamat.
A monetáris tanács a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn, ilyen alacsony még soha nem volt az irányadó ráta.
Egyöntetűen negyed százalékpontos kamatcsökkentést várnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának hétfői ülésétől az MTI által megkérdezett londoni felzárkózó piaci elemzők.
A jegybank 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkenti az alapkamatot a jövő hétfőn – írja az elemzőktől kapott válaszok alapján csütörtökön a Napi gazdaság.
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2009-ben a GDP 4,4 százalékára nőtt a 2008-as 3,7 százalékról, az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága pedig a GDP 78,3 százaléka volt 2009 végén.
Lassan ki kéne kászálódnunk abból a sárgödörből, amelyet az elhibázott gazdaságpolitikával, és túlzott szociális igényeinkkel magunk kezdtünk el kicsákányozni, s amelyet a nemzetközi pénzügyi válság exkavátora úgy elmélyített, hogy kis híján belefulladtunk. A kilábaláshoz sok más mellett alacsonyabb alapkamatra volna szükségünk. De lesz-e?
A Magyar Nemzeti Bank 100 milliárd forint névértékben vásárol hazai kibocsátású forint jelzálogleveleket, hogy ösztönözze a forinthitelezést.
A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai január végén 32,571 milliárd eurót tettek ki, december végéhez képest 1,895 milliárd euróval emelkedtek – közölte az előzetes adatot a jegybank a honlapján.
Az előző évi, 570 milliárd forintot megközelítő növekménnyel szemben a reálgazdaságot sújtó válság újabb bizonyítékaként tavaly 165 milliárd forinttal csökkent a vállalatok nettó hitelállománya a haza bankokkal szemben - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból.
