Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az Equilor Befektetési Zrt. szerint a monetáris tanács döntését a májusi inflációs jelentésben foglaltak, illetve Magyarország kockázati megítélése egyaránt indokolták. A jegybank elnöke a legutóbbi kamatdöntéskor e két tényező pozitív alakulásától tette függővé a kamatcsökkentési sorozat folytatását.
Tekintve, hogy a magyar pénzügyi eszközök kockázati felára (CDS) a május végi kamatdöntéskor tapasztalt szintnél lényegesen magasabb – a nem túl szerencsés kormányzati kommunikáció miatt, amely az államcsőd lehetőségét sem zárta ki – így erről az oldalról semmiképpen sem lett volna indokolt a kamatcsökkentés. A csúcsponthoz képest mérséklődött a CDS-árazás, javult az ország kockázati megítélése, amit a forint euróval szembeni árfolyamában is tetten lehet érni.
Az inflációs kockázatok miatt is indokolt volt a kamattartás, amely ráadásul meglepetést sem keltett a piacon, hiszen a monetáris tanács már a májusi ülését követő jegyzőkönyvben jelezte, hogy a monetáris politika számára releváns horizonton a korábbiaknál várthoz képest magasabban alakulhat a fogyasztói árindex. Ami inflációs oldalról mindenképpen jó hír lehet, hogy bár továbbra is nálunk a legmagasabb a pénzromlás üteme az Európai Unió 27 tagállama között, azt elsősorban a tavaly júliusi forgalmiadó-növelés, illetve az év eleji gázáremelések hatása emelte tartósan az 5 százalékos szint fölé. Ennek a hatása az év második felére egyre halványul. A jegybank saját várakozása szerint ez a csökkenő tendencia fokozódik az év második felében, aminek eredőjeként az év végére 4 százalék körüli szintre csökkenhet az infláció.
Bizonytalanságot okoz a magyar szabályozott energiaárak alakulása is az Equilor szerint. Míg a legutóbbi jegyzőkönyvében az MNB arra számított, hogy emelkedni fognak a hatósági árak, éppen a múlt héten fogadta el az Országgyűlés, hogy ismét hatósági árszabályozást vezethet be a kormány a villamosenergia lakossági tarifái esetében. A konkrét szabályozói döntésig indokolt lehet az óvatosság a jegybank részéről is, vagyis amíg a Fidesz nem dönt az áram áráról, és ennek rövid, illetve hosszútávra szóló hatása – például a hatósági áremelések kitolása későbbi időpontra − nem érződik, addig mindenképpen indokolt az óvatosabb kalkuláció a jegybanki prognózisokban is − fogalmaznak.
A befektetők a következő néhány hónapban nem számolnak újabb kamatcsökkentéssel. Erre utal, hogy a 3 hónapos diszkont kincstárjegy referenciahozama 5,25 százalékon áll jelenleg, miközben május 31-én még 5,00 százalék környékén voltak a rövid oldali hozamok
Az Equilor szerint a kamatcsökkentésnek továbbra is van tere, ehhez azonban szükség van mind a magyar pénzügyi eszközök kockázati megítélésének javulására, mind az inflációs kilátások csökkenésére. E két tényező azonban várhatóan a következő hónapokban nem teszi lehetővé a kamatpálya süllyedését. Az Equilor kommentárja azt is megjegyzi, hogy a külföldi befektetők többsége bár üdvözölte az akcióterv irányát és céljait, hiányolta viszont a konkrétumokat. Amennyiben a konkrétumok alapján továbbra is az látszik, hogy a magyar kormány elkötelezett a 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány tartása iránt az idén, illetve a 3 százalék körüli 2011-es hiánycél iránt, akkor az azt eredményezheti, hogy jelentősen javul az ország kockázati megítélése, ami megteremti a lehetőséget a kamatszint mérséklésére.
Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője is megjegyezte, hogy a jegybank legutóbb az emelkedő inflációs kockázatokra és a külső befektetői környezet romlására alapozva döntött a 10 hónapja tartó kamatcsökkentési sorozat felfüggesztése mellett, amelyhez hozzájárult az is, hogy a hazai fiskális kép homályossá vált. Az elmúlt három hét során az MNB számára fontos tényezők esetében érzékelhető változás nem történt, ráadásul a költségvetést jelentős mértékben érintő tételek körüli kérdőjelek, továbbá a bevételnövelést és a kiadáscsökkentést célzó intézkedések megvalósíthatóságát övező kockázatok továbbra is jelen vannak − fűzte hozzá. Mindezek fényében nagy az esélye, hogy az idei évet a "jelenlegi 5,25 százalékos kamatszinttel búcsúztatjuk" − vélte.
"A külső környezet látszólag nyugodtabb, de elég csak a napról-napra felfelé kúszó görög hozamokra tekinteni és máris érthető, miért érdemes továbbra is inkább óvatosnak lenni" − figyelmeztet Vizkelety Péter. A Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint a külső és belső bizonytalanságokat egyaránt mérlegelve döntött az óvatosság mellett a monetáris tanács.
