Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az MNB alelnöke, a monetáris tanács tagja a hírszolgálat felvetésére e-mailben azt válaszolta: „a monetáris politikát az inflációs kilátások, illetve a nemzetközi kockázati megítélés vezérli, és nem a pillanatnyi árfolyammozgás”.
Király Júlia hangsúlyozta, hogy a jegybank által egy korábban elvégzett stressz-teszt eredménye szerint a bankrendszernek csak korlátozott mértékben lenne szüksége új tőkére ha a svájci frank árfolyama viszonylag tartósan 215 forint környékén tartózkodna.
A jegybank áprilisi pénzügyi stabilitási jelentésében közzétett stressz-tesztet az euróval szemben 15 százalékkal gyengébb forint árfolyamot – ami 215 forintos svájci frank árfolyamnak felelt meg - és a jegybank 2010-2011-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzésénél 6,5 százalékponttal alacsonyabb kumulatív növekedést feltételezve végezték el.
Király Júlia szerint még ez a forgatókönyv is csak korlátozott tőkeigényt eredményezne, 40-50 milliárd forintot, illetve 140-180 millió eurót, valamint 3,5 százalékos banki tartalékrátát 2,5 százalék helyett.
A bankok nem-teljesítő hiteleinek aránya a PSZÁF adatai szerint márciusra 10,6 százalékra emelkedett a 2008 végi 5,3 százalékról a vállalati üzletágban és 8,1 százalékra 3,1 százalékról a lakossági üzletágban.
Király Júlia szerint ez megfelel a jegybank idei 10-15 százalékos előrejelzésének. Rámutatott, hogy Magyarország nem kényszerült a 2008 végén megnyitott 25,1 milliárd dolláros IMF-EU hitelkeret részét képező 300 milliárd forintos banki feltőkésítési tartalék megemelését kérni az EU-tól, mivel a legutóbbi stressz-teszt eredményei ezt nem indokolják.
