A Széchenyi-hitelek jelentős költségvetési többlettámogatást kaptak a két ünnep között. A kedvezményes újraindítási GO! hitelek 2022-ben továbbra is elérhetőek maradnak, de a közzétett üzletszabályzat szerint jellemzően már magasabb kamattal.
Összesen 389 milliárdhoz jutott a jegybank Növekedési Kötvényprogramjában a Mészáros Lőrinc korábbi kinyújtott karja, Jászai Gellért vezette 4iG. A cég nagyot megy, egyebek mellett megvette a Digit, összebútorozik a német Rheinmetallal, és a magyar állami Antenna Hungariával, közben záporoznak rá az állami megrendelések.
Az eddig vártnál sokkal nagyobb lehet az infláció és kisebb a gazdasági növekedés jövőre az MNB szerint; újabb törvénnyel szorongatja a kormány az élelmiszerláncokat; megnéztük, hogy teljesítettek a Völner Pállal kapcsolatba hozott cégek. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A benzin és a dohány áremelkedése fog lassulni 2022-ben, az ipari termékek és a szolgáltatások ára gyorsabban fog emelkedni az ideinél, az élelmiszerek drágulása pedig szinte pontosan az idei duplája lesz – áll a Magyar Nemzeti Bank most kiadott Inflációs jelentésében. Jövőre 4,7–5,1 százalék közötti lehet az infláció, a GDP-növekedés pedig alacsonyabb lehet 2021-ben és 2022-ben is annál, mint amit az egy negyedévvel korábbi elemzésében előre jelzett a jegybank. Az államkassza bevételei jócskán megnőnek ahhoz képest, amit másfél éve, a 2021-es költségvetés megírásakor tervezett a kormány, csakhogy ezt a pluszpénzt az utolsó fillérig el is költik a következő pár hónapban.
Az MNB nem vásárol újabb vállalati kötvényeket a növekedési kötvényprogramban, de a folyamatban lévő tárgyalásokat még realizálja – jelentették be fél órával az után, hogy a 4iG közölte, 350 milliárd forint összértékben készül kötvényeket kibocsátani ennek a programnak a keretében.
Leállítja az MNB az állampapír-vásárlásait, és befejezi a Növekedési Kötvényprogramot. Az infláció elért a csúcsra a jegybank szerint, de nagyon lassan csökkenhet csak.
Hosszú kamatemelési ciklusra készül az MNB az alelnöke szerint, amíg sikerül letörni az inflációt. Virág Barnabás azt is mondta, kerülni fogják, hogy ide-oda rángassák az egyhetes betéti ráta kamatát.
Új történelmi mélypontra esett a forint; egyre bizonytalanabb a BKV finanszírozása; újabb kamatemelést hajtott végre az MNB. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Újra kamatot emelt csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank, ezúttal – ahogy egy héttel korábban is – az egyhetes betét kamatát vitték fel, a most már irányadónak tekinthető kamatszint így 2,9 százalékos lett. A cél az infláció leszorítása, ám ennél több következménnyel jár egy ilyen lépéssorozat. De mit jelenthet az átlagember számára, egyáltalán mit vehetünk észre a saját pénzügyeinkben a monetáris szigorításból? Ennek a legfontosabb tudnivalóit gyűjtöttük össze.
A rekordmagas infláció mellé megérkezett a rekordgyenge forint, ez a kettő pedig elég veszélyes elegyet alkothat, főleg akkor, ha az MNB nem egy indián varázsló. A főbb okokat most mindenesetre tényleg külföldön kell keresni, még akkor is, ha évekig láthatóan nem zavarta a vezetőket, hogy folyamatosan gyengül a magyar fizetőeszköz. De mit lehet tenni, lehet-e egyáltalán tenni az ellen, hogy a forint árfolyamának esését, illetve az infláció növekedését megállítsuk?
Romlottak az inflációs kilátások, novemberben 7 százalék lesz az átlagos áremelkedés, és csak lassan fog csökkenni, 2022-ben várhatóan nem is éri el a 3 százalékot. A jegybank hosszú, lassú kamatemelési ciklusra rendezkedik be, és újra elválasztja az alapkamattól az egyhetes betét kamatát, ahogy 2020 tavasza után. Ezzel egyrészt bújtatott kamatemelést hajt végre, másrészt rugalmas eszközhöz jut.
Fokozottabb óvatosságra intheti a jegybanki döntéshozókat is a friss GDP-szám, amikor az alapkamat újabb emeléséről döntenek – véli Virovácz Péter. Az ING elemzője szerint az év végi gazdasági teljesítményt az határozhatja meg, hogy a kormány pénzosztása mennyire ellensúlyozza az ipar leállásait.