Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Újra kamatot emelt csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank, ezúttal – ahogy egy héttel korábban is – az egyhetes betét kamatát vitték fel, a most már irányadónak tekinthető kamatszint így 2,9 százalékos lett. A cél az infláció leszorítása, ám ennél több következménnyel jár egy ilyen lépéssorozat. De mit jelenthet az átlagember számára, egyáltalán mit vehetünk észre a saját pénzügyeinkben a monetáris szigorításból? Ennek a legfontosabb tudnivalóit gyűjtöttük össze.
Mi az az egyhetes betét, amit most megemelt az MNB, és miért fontos?
Már azt sem mindig egyszerű elmagyarázni, hogy az alapkamat emelése pontosan miként hat a gazdaságra, ezen még egy fokot bonyolít az, ha más fogalomra is figyelni kell. Röviden a lényeg az: a bankok a pénzük egy előre meghatározott részét az MNB-nél tartják, az alapkamat az a kamat, amelyet a jegybank e tartalék után fizet nekik. Az egyhetes betét kamata pedig az a kamat, amellyel a bankok egy hétig parkoltathatják a pénzüket az MNB-nél. Ha bármelyik e kettő közül megnő, akkor a bankok a saját hiteleik árazásába is beépítik a drágulást, vagyis egy idő után a kereskedelmi bankok kamatai is nőni kezdenek. Aki jobban belemélyedne ennek az elméletébe, annak ajánljuk ezt a cikkünket:
Így mozgatja kilenc ember a forint árfolyamát
Sokan mondják, hogy a jegybank léphetne, ha ennyire gyenge a forint, de ritkán gondolunk bele, mit jelent pontosan ez az állítás. Hogyan tudja egy kis testület irányítani a forintárfolyamot, és egyáltalán, mi történik, amikor ők eldöntik, mi legyen a kamatokkal?
Pont most járt le a hitelmoratórium, durva emelkedéssel kell számolni?
Tragédia nem lesz, de kellemetlen helyzetbe így is belenavigálhatják magukat azok, akik még mindig nem léptek ki a hitelmoratóriumból. Az a döntő többséggel nem fordulhat elő, hogy a törlesztőrészlet hirtelen nagyot nőjön, a futamidő viszont meghosszabbodik, hiszen a tartozás kamatozik a moratórium ideje alatt is.
Kivételek azért vannak ez alól is. Ha valakinek változó kamatozású hitele van, vagy olyan, amelyet előre megadott időre fixáltak, és épp a moratórium idején volt a fordulónap, amikor új kamatszintet lehet számolni, akkor annak a törlesztőrészlete megnőhet. Itt a szabály egyedül annyi, hogy csak annyival lehet nagyobb a törlesztő, amennyit a kamatemelés indokol, a moratórium alatti kamatozást nem számíthatják fel, de ez azért sovány vigasz.
Speciális a devizahitelesek helyzete: az ő törlesztőrészletük változhat, ahogyan a forint árfolyama mozog. Nekik minden olyan hír jó, amikor a forint erősödik, de azért az, hogy egy-egy napon 372 helyett csak 366-nál jár a forint/euró átváltási arány, még így is sokkal gyengébb forintot jelent, mint amikor felvették a hitelüket. Ilyenkor jó a gazdaság egésze számára, hogy a devizahitelek a teljes hitelállománynak már egy szinte elhanyagolhatóan kicsi részét jelentik.
Mi történik a lakáshitelekkel?
Ezen a ponton érdemes három részre bontani a lakáshiteleket:
Az új lakáshiteleknek alig egy százaléka változó kamatozású, a meglévőknek viszont majdnem a fele az – ez már annak az eredménye, hogy az MNB az elmúlt években minden erővel igyekezett a fix törlesztőrészletű hitelek felé terelni az embereket. A változó kamatozásúak kamatát általában a Budapesti Bankközi Forint Kamatláb, vagyis a BUBOR háromhavi értékéből számolják ki. Igen, újabb fogalom: ez a mutató jelzi, hogy a bankok háromhavi futamidőre egymásnak milyen kamattal adnak kölcsön pénzt. A BUBOR általában azonnal változik, ahogy az MNB kamatot változtat. Idén januárban 0,75 százalék volt, a nyár utolsó napján 1,6, a csütörtöki újabb kamatemelésnél 2,97-ről 3,29 százalékosra ugrott fel. A legtöbb szerződésben a hónap utolsó munkanapja előtt két nappal érvényes BUBOR számít, vagyis a decemberi törlesztőrészletnél a november 26-i.
Mi lesz a diákhitellel?
A Diákhitel2, amelyet csak képzési költségre lehet fordítani, kamatmentes, a szabad felhasználású Diákhitel1 viszont egy speciális része a magyar hitelállománynak: félévente határozzák meg újra és újra a kamatát. Ez ebben a félévben 1,99 százalékos, vagyis most már alacsonyabb, mint a jegybanki irányadó kamat. Nincs konkrét szabály, amely rögzítené, hogy ahogyan az MNB változtatja a kamatait, úgy kell a diákhitelének is mozognia, de a tendencia ez volt az elmúlt húsz évben, most sem lepődhetünk meg, ha a következő félévre kamatemelést jelentenének be.
Erősödhet-e a forint?
Tankönyvi alapvetés, hogy a magasabb kamat erősebb devizához vezet (ennek az elméletéről is itt olvashatnak), de a teljes igazság ennél azért komplikáltabb. A kamatemelések ideig-óráig erősítették a forintot az elmúlt hónapokban, de végül mindig folytatódott a gyengülés. Főleg azért, mert az árfolyamra sok olyan tényező is hat, amelyet nem befolyásol egy kamatemelés: ilyen az, hogy az amerikai gazdaság helyzete miatt sokan inkább dollárba viszik a pénzüket a hozzánk hasonló országok devizái helyett, vagy épp az, hogy a járvány miatti bizonytalanság finoman szólva sem növeli a magyar gazdaságba vetett bizalmat. Vagyis azt lehet mondani: egy kamatemelés tűzoltásnak jó, de nem biztos, hogy ellensúlyozza a többi tényezőt.
Hogyan hathat ez az inflációra?
Alapesetben a magasabb kamatok csökkentik az inflációt, ez az elsődleges célja most az MNB-nek is. De ahogy az árfolyamnál, úgy itt is túl sok az olyan tényező, amely független a kamatoktól, így aztán hiába tart hónapok óta a kamatemelési ciklus, az infláció csak nő. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke úgy számolt, hogy az inflációban most 60 százalék a külső tényezők aránya. Ilyen mindenekelőtt az olajár emelkedése, amely beépül az üzemanyagok árába (ráadásul azt hiába maximálta a kormány, az egy évvel ezelőttihez képest még hónapokig magasnak számít a 480-as ár is), de az energiaárak elszállása mindenbe beépül a mesterségesen alacsonyan tartott lakossági rezsin kívül. Az élelmiszeripar termelői árainak emelkedése és a logisztika világszintű akadozása sem segít – persze mindezeknek az árát valamelyest lejjebb vinné, ha erősödne a forint, hiszen például a nyersolajat a most száguldó dollárban jegyzik, a csomagolóanyagokat pedig euróban, amely szintén magasabb kiadást jelent még a belföldi alapanyagokból termelő hazai gyártók számára is.
Az pedig hazai, de a jegybanktól szintén független folyamat, hogy a kormány a következő hónapokban több ezer milliárd forintot szór rá az emberekre, ami szintén megdobja a keresletet, ezáltal erősítheti a drágulást. Nem meglepő, hogy Matolcsy György többször jelezte, nem ért egyet azzal, ahogyan a kormány most költekezik. Az MNB-nél úgy számolnak, hogy az infláció csúcsán valószínűleg most vagyunk, innen már csak lefelé visz az út, de valószínűleg a 3 százalékos inflációs célt még 2022-ben sem sikerül elérni, örülhetünk, ha a jegybank célsávjának felső, 4,5 százalékos szintjére csökken addigra az októberben még 6,5 százalékos infláció.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.