Mi az az egyhetes betét, amit most megemelt az MNB, és miért fontos?

Már azt sem mindig egyszerű elmagyarázni, hogy az alapkamat emelése pontosan miként hat a gazdaságra, ezen még egy fokot bonyolít az, ha más fogalomra is figyelni kell. Röviden a lényeg az: a bankok a pénzük egy előre meghatározott részét az MNB-nél tartják, az alapkamat az a kamat, amelyet a jegybank e tartalék után fizet nekik. Az egyhetes betét kamata pedig az a kamat, amellyel a bankok egy hétig parkoltathatják a pénzüket az MNB-nél. Ha bármelyik e kettő közül megnő, akkor a bankok a saját hiteleik árazásába is beépítik a drágulást, vagyis egy idő után a kereskedelmi bankok kamatai is nőni kezdenek. Aki jobban belemélyedne ennek az elméletébe, annak ajánljuk ezt a cikkünket:

Így mozgatja kilenc ember a forint árfolyamát

Sokan mondják, hogy a jegybank léphetne, ha ennyire gyenge a forint, de ritkán gondolunk bele, mit jelent pontosan ez az állítás. Hogyan tudja egy kis testület irányítani a forintárfolyamot, és egyáltalán, mi történik, amikor ők eldöntik, mi legyen a kamatokkal?

Pont most járt le a hitelmoratórium, durva emelkedéssel kell számolni?

Tragédia nem lesz, de kellemetlen helyzetbe így is belenavigálhatják magukat azok, akik még mindig nem léptek ki a hitelmoratóriumból. Az a döntő többséggel nem fordulhat elő, hogy a törlesztőrészlet hirtelen nagyot nőjön, a futamidő viszont meghosszabbodik, hiszen a tartozás kamatozik a moratórium ideje alatt is.

Kivételek azért vannak ez alól is. Ha valakinek változó kamatozású hitele van, vagy olyan, amelyet előre megadott időre fixáltak, és épp a moratórium idején volt a fordulónap, amikor új kamatszintet lehet számolni, akkor annak a törlesztőrészlete megnőhet. Itt a szabály egyedül annyi, hogy csak annyival lehet nagyobb a törlesztő, amennyit a kamatemelés indokol, a moratórium alatti kamatozást nem számíthatják fel, de ez azért sovány vigasz.

Speciális a devizahitelesek helyzete: az ő törlesztőrészletük változhat, ahogyan a forint árfolyama mozog. Nekik minden olyan hír jó, amikor a forint erősödik, de azért az, hogy egy-egy napon 372 helyett csak 366-nál jár a forint/euró átváltási arány, még így is sokkal gyengébb forintot jelent, mint amikor felvették a hitelüket. Ilyenkor jó a gazdaság egésze számára, hogy a devizahitelek a teljes hitelállománynak már egy szinte elhanyagolhatóan kicsi részét jelentik.

Túry Gergely

Mi történik a lakáshitelekkel?

Ezen a ponton érdemes három részre bontani a lakáshiteleket:

• Aki most venne fel új hitelt, az magasabb kamatokkal teheti, mint pár hónappal ezelőtt,
• akinek változó kamatozású hitele van, annak a kamata 2,5 százalékkal magasabb lehet, mint az év elején volt,
• aki pedig fix kamatozású hitelt vett fel, netán még a kamatemelések kezdete előtt fixálta hosszabb periódusra a kamat mértékét, annak vagy a futamidő végéig változatlan marad a kamat, vagy törlesztőrészlete a kamatperiódus fordulónapján változik majd az akkor esedékes szinteket követve, sokaknál ez csak évek múlva lesz.

Az új lakáshiteleknek alig egy százaléka változó kamatozású, a meglévőknek viszont majdnem a fele az – ez már annak az eredménye, hogy az MNB az elmúlt években minden erővel igyekezett a fix törlesztőrészletű hitelek felé terelni az embereket. A változó kamatozásúak kamatát általában a Budapesti Bankközi Forint Kamatláb, vagyis a BUBOR háromhavi értékéből számolják ki. Igen, újabb fogalom: ez a mutató jelzi, hogy a bankok háromhavi futamidőre egymásnak milyen kamattal adnak kölcsön pénzt. A BUBOR általában azonnal változik, ahogy az MNB kamatot változtat. Idén januárban 0,75 százalék volt, a nyár utolsó napján 1,6, a csütörtöki újabb kamatemelésnél 2,97-ről 3,29 százalékosra ugrott fel. A legtöbb szerződésben a hónap utolsó munkanapja előtt két nappal érvényes BUBOR számít, vagyis a decemberi törlesztőrészletnél a november 26-i.

Fazekas István

Mi lesz a diákhitellel?

A Diákhitel2, amelyet csak képzési költségre lehet fordítani, kamatmentes, a szabad felhasználású Diákhitel1 viszont egy speciális része a magyar hitelállománynak: félévente határozzák meg újra és újra a kamatát. Ez ebben a félévben 1,99 százalékos, vagyis most már alacsonyabb, mint a jegybanki irányadó kamat. Nincs konkrét szabály, amely rögzítené, hogy ahogyan az MNB változtatja a kamatait, úgy kell a diákhitelének is mozognia, de a tendencia ez volt az elmúlt húsz évben, most sem lepődhetünk meg, ha a következő félévre kamatemelést jelentenének be.

Erősödhet-e a forint?

Tankönyvi alapvetés, hogy a magasabb kamat erősebb devizához vezet (ennek az elméletéről is itt olvashatnak), de a teljes igazság ennél azért komplikáltabb. A kamatemelések ideig-óráig erősítették a forintot az elmúlt hónapokban, de végül mindig folytatódott a gyengülés. Főleg azért, mert az árfolyamra sok olyan tényező is hat, amelyet nem befolyásol egy kamatemelés: ilyen az, hogy az amerikai gazdaság helyzete miatt sokan inkább dollárba viszik a pénzüket a hozzánk hasonló országok devizái helyett, vagy épp az, hogy a járvány miatti bizonytalanság finoman szólva sem növeli a magyar gazdaságba vetett bizalmat. Vagyis azt lehet mondani: egy kamatemelés tűzoltásnak jó, de nem biztos, hogy ellensúlyozza a többi tényezőt.

Pixabay

Hogyan hathat ez az inflációra?

Alapesetben a magasabb kamatok csökkentik az inflációt, ez az elsődleges célja most az MNB-nek is. De ahogy az árfolyamnál, úgy itt is túl sok az olyan tényező, amely független a kamatoktól, így aztán hiába tart hónapok óta a kamatemelési ciklus, az infláció csak nő. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke úgy számolt, hogy az inflációban most 60 százalék a külső tényezők aránya. Ilyen mindenekelőtt az olajár emelkedése, amely beépül az üzemanyagok árába (ráadásul azt hiába maximálta a kormány, az egy évvel ezelőttihez képest még hónapokig magasnak számít a 480-as ár is), de az energiaárak elszállása mindenbe beépül a mesterségesen alacsonyan tartott lakossági rezsin kívül. Az élelmiszeripar termelői árainak emelkedése és a logisztika világszintű akadozása sem segít – persze mindezeknek az árát valamelyest lejjebb vinné, ha erősödne a forint, hiszen például a nyersolajat a most száguldó dollárban jegyzik, a csomagolóanyagokat pedig euróban, amely szintén magasabb kiadást jelent még a belföldi alapanyagokból termelő hazai gyártók számára is.

Az pedig hazai, de a jegybanktól szintén független folyamat, hogy a kormány a következő hónapokban több ezer milliárd forintot szór rá az emberekre, ami szintén megdobja a keresletet, ezáltal erősítheti a drágulást. Nem meglepő, hogy Matolcsy György többször jelezte, nem ért egyet azzal, ahogyan a kormány most költekezik. Az MNB-nél úgy számolnak, hogy az infláció csúcsán valószínűleg most vagyunk, innen már csak lefelé visz az út, de valószínűleg a 3 százalékos inflációs célt még 2022-ben sem sikerül elérni, örülhetünk, ha a jegybank célsávjának felső, 4,5 százalékos szintjére csökken addigra az októberben még 6,5 százalékos infláció.