Új kutatás: már napi öt perc mozgás csökkentheti a vérnyomást
Egy kis lépcsőmászás, és máris jobban járunk.
Egy kis lépcsőmászás, és máris jobban járunk.
A felnőttek világából ismerős arányszám már a fiatalabbak világában sem ismeretlen: a tinédzserek és a gyerekek 81 százaléka nem teljesíti az ajánlott fizikai aktivitási szintet. Pedig a mozgás a kognitív fejlődés szempontjából sem mellékes: közismert, hogy javítja a gondolkodással összefüggő funkciókat.
Lesújtó képet festett a magyarok mozgási szokásairól egy európai felmérés. Nem érdemes ezt elintézni annyival, hogy a problémának csak a lustaság az oka. Cikksorozatunkban egy orvossal, egy egészségpszichológussal és egy edzővel járjuk körbe, miért is olyan nehéz rávenni magunkat a mozgásra, hol és miért veszítjük el vele a kapcsolatot, és mégis mit érdemes átgondolnunk ahhoz, hogy ne csak szükséges rosszként tekintsünk rá. Első rész.
Minden jel arra mutat, hogy semmi nem tud annyira hatékony lenni az egészség szempontjából, mint a mozgás, ha valaki egész nap ülőmunkát végez.
Révész Máriusz szerint át kell gondolni, hogy egyes kezdődő betegségekre nem gyógyszert kellene felírni, hanem mozgást.
A testedzés hiánya miatt világszerte csaknem 1,8 milliárd felnőtt van fokozottan kitéve olyan betegségeknek, mint a rák, stroke, demencia és cukorbetegség, és a helyzet csak egyre romlik – figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése.
Mozgásérzékelők vannak a Samsung Shortcut Sneaker cipők talpában, melyek képesek érzékelni az egyes parancsokat kiváltó mozgásokat. A gond csak az, hogy nem lesz olyan könnyű hozzájutni a lábbelihez.
Kutatók friss eredménye jelentősen eltér az eddig ismert ajánlásoktól, amelyek szerint például csak összesen heti 2,5–5 órát kellene a sétánál intenzívebben mozogni az optimális jóllét érdekében.
Több mint 60 százalékkal ellensúlyozhatja a genetika hatását az egészséges életmód, és további öt évvel meghosszabbíthatja az életet – derül ki az első ilyen jellegű tanulmányból.
Hobbi- és profi sportolóknak egyaránt számos új lehetőséget kínál, hogy a különféle algoritmusok minden nappal egyre intenzívebben épülnek be a sport világába.
Egyre fiatalabb korosztálynál diagnosztizálják a végbéldaganatot, és a tendenciák szerint öt éven belül minden negyedik-ötödik beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki. Ezért is fontos az egészséges étrend, a rendszeres mozgás és az elegendő alvás – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. Az orvosok az időszakos böjt előnyeit hangsúlyozzák.
Érdemes lehet önállóan, társtól függetlenül mozogni – egy új tanulmány szerint ugyanis azok, akik párban mennek például sétálni, átlagosan kevésbé aktívak.
Nem telefon, nem tévé, nem hűtő. Dél-koreai tudósok a Samsung mérnökeivel közösen építettek meg egy olyan viselhető szerkezetet, amely nagy segítség lehet az idős emberek számára
Mindössze 100 gramm, mégis óriási veszélytől óvja meg a még működő űreszközöket az Airbus Detumbler nevű megoldása: az élettartamuk végéhez ért, már csak céltalanul pörgő műholdak pályáját teszi kiszámíthatóbbá.
Több részletben, de heti másfél órányi mozgás is érezhető javulást hozhat a merevedési zavarban küzdő férfiaknál – derül ki egy új tanulmányból.
A világon elsőként kapott olyan gerincimplantátumot a Parkinson-kórban szenvedő Marc Gauthier, azzal a céllal, hogy helyreálljon a járása. A jelek szerint nagyon jól működik a rendszer, nemhogy újra képes járni, de nagyobb távokat is gond nélkül megtesz.
Akár a vakvezetésben is hatalmas segítség lehet az UC Davis Egyetem kutatói által életre hívott új radarszenzor, de még számos alkalmazásban bukkanhat fel a jövőben.
Miért kezd el valaki foglalkozni a jóllétével és mit tud tenni érte a tudatos alváson, étkezésen és mozgáson túl? Szükséges-e mindig tökéletesen lennie egy színésznek? Mit tudnak az Y és Z generációs nők magukról, amit a korábbi generációk nem tudtak? Ezekről beszélgetett Bánhalmi Kata az ország ismert színésznőivel.
Sokszor halljuk, hogy a szorongás és a depresszió hatékony kezelési módja lehet a rendszeres testmozgás is – holland kutatók most ezt vizsgálták, és több érdekes megállapítást is tettek.
A gyakran csak boldogsághormonként emlegetett dopamin talán a legismertebb vegyület az agyműködést moduláló többtucatnyi neurotranszmitter (kémiai hírvivő) közül. Döntő szerepet játszik az agy jutalmazási rendszerében, a felszabaduló dopamin elégedettségérzést, illetve boldogságot vált ki. Azonban ez a neurotranszmitter jóval sokoldalúbb, mint eddig hitték.