Rengeteg tanulmány hívta már fel a figyelmet arra, hogy az ülőmunka mennyire ártalmas az egészségre nézve. Ennek apropóján megjelentek az úgynevezett álló asztalok, ahol nem ülve, hanem állva lehet elvégezni az adott munkát. A piac annyira virágzik, hogy az előrejelzések szerint 2032-re globálisan eléri a 12,6 milliárd dollárt, ami nagyjából 4716 milliárd forintot jelent. A legfrissebb kutatások azonban azt sugallják, hogy talán az álló asztal sem feltétlenül jó megoldás, és nem is tesz olyan jót az egészségnek a használata.

Jack McNamara, a Kelet-Londoni Egyetem kutatója a The Conversationön megjelent cikkében azt írja, egy 83 013 ember bevonásával elvégzett ausztrál vizsgálat megállapította, hogy a hosszan tartó álldogálás nem javítja a szív egészségét, sőt, bizonyos keringési problémák kockázatát is növelheti.

Mindegy, hogy valaki sokat áll vagy ül, lényegében megnő a visszerek kialakulásának, valamint a vérnyomás ingadozásának a kockázata.

Utóbbi akkor érezhető, amikor az ember leül vagy feláll. Ez az, amikor a pozícióváltást követően szédülni kezd az illető.

Tény ugyanakkor, hogy az ülőmunkát nem véletlenül lehet az új dohányzásnak nevezni. A mozgásszegény életmód elhízást, cukorbetegséget, valamint és szív- és érrendszeri betegségeket okozhat. Erre válaszul jelentek meg az álló íróasztalok, amelyek lehetőséget kínálnak az ülésidő csökkentésére anélkül, hogy a napi rutinba drasztikusan beavatkoznának.

McNamara szerint az álló íróasztalok elterjedése annak köszönhető, hogy nem állt rendelkezésre elegendő adat azok lehetséges egészségügyi hatásaival kapcsolatban. Ezt az űrt tölti most be az említett új tanulmány.

A vizsgálat során a résztvevők olyan eszközöket viseltek, amelyekkel több éven keresztül nyomon követhették, hogy mikor ülnek, állnak és milyen fizikai aktivitást végeznek. Ez az objektív mérés pontos adatokat szolgáltatott, csökkentve a saját maguk által közölt információkban gyakran előforduló pontatlanságokat. A kutatók azt találták, hogy napi több mint tíz órát ülve nagyobb a szívbetegség és a szélütés (stroke) kialakulásának kockázata.

Kiderült azonban, hogy az ülést álldogálásra cserélni nem jó megoldás. Valójában ugyanis nemhogy nem oldotta meg a helyzetet, de még növelte is a keringési problémák kialakulásának kockázatát. A hosszan tartó állás során a vér összegyűlhet a lábakban, ami miatt visszér alakulhat ki.

A szakember megjegyzi: bár a PubMeden megjelent tanulmány eredménye rendkívül fontos kiindulópont, az esetleges ok-okozati viszonyt nem tárta fel. Emellett a résztvevők átlagos életkora 61 év volt, ami torzíthatja az eredményt.

Az eredmények azt mutatják, hogy a szervezet sokkal jobban reagál a mozgásra, mint a statikus álló vagy ülő helyzetekre. A rövid séták, a nyújtás vagy az egyszerűbb gyakorlatok beiktatása a napba nemcsak a monotonitást szakítja meg, de jelentős egészségügyi előnyökkel is járhat. A kutatók szerint azok az irodai dolgozók, akik ülés mellett álltak és mozogtak is egy keveset, javulást tapasztaltak a vércukorszintjükben és más egészségügyi mutatóikban.

McNamara szerint az álló és ülő pozícióra is beállítható íróasztalok tűnnek a legjobb megoldásnak ebből a szempontból, mivel ezek ösztönzik a dolgozót a pozícióváltásra – sőt, bizonyos modellek még arra is emlékeztetik az illetőt, hogy mozogjon egy kicsit.

A szakember szerint nem kell sok ahhoz, hogy egészségtudatosabban dolgozzon valaki. Úgy véli, ha

• e-mail küldése helyett odamegy valaki a munkatársához (ha az lehetséges),
• telefonálás közben sétálgat,
• lépcsőzik a liftezés helyett, vagy
• 30 percenként néhány percig átmozgatja magát,

akkor máris sokat tett az egészsége érdekében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.