A legújabb Batman-film apropóján, érdemes áttekinteni az elmúlt bő három évtized emlékezetes denevérembereit – sármosat, bájgúnárt, jóságosat, intellektuálisat, sikerest és sikertelent.
Átalakul a walkman megalkotójaként világhírnévre szert tett japán gyártó, immár sokkal inkább a tartalomra koncentrál – úgy tűnik, sikerrel.
A pandémiás korszak második legjobb eredményével indított a hétvégén Észak-Amerikában az új Batman-film, amelyben a brit Robert Pattinson alakítja a címszereplőt.
Bár az egyik főszerepet alakító Armie Hammer karrierje szexuális erőszak vádja miatt véget ért, Kenneth Branagh Agatha Christie-adaptációját, a Halál a Nílusont mégis bemutatják a mozik.
Az 1972-ben bemutatott filmklasszikus nézői bebocsátást nyerhettek oda, ahová korábban soha: leülhettek a gengszterek asztalához, és benézhettek a hálószobájukba.
Van kész válaszunk arra, hogy mi tesz minket emberré? Közhelyek forognak a szánkban, ha megkapjuk ezt a nagy és súlyos kérdést, talán érezzük, sejtjük, mégis nehezen körvonalazzuk. Szerencsére időről időre veszi valaki a fáradságot, és igyekszik megfogalmazni helyettünk ő. Lássuk, mire ment Maria Schrader és az Én vagyok a te embered.
Szívességi alapon, a Filmalap támogatása nélkül született meg Pálfi György új rendezése, a februárban a mozikba kerülő Mindörökké. A háborús disztópiához időközben a társadalom is hozzászomorodott.
Az összetartozás, a barátság, az identitáskeresés, a siker és a zavarodottság sokszögében játszódó, magával ragadó alkotásaival a filmtörténetbe igyekvő norvég rendező, Joachim Trier legújabb filmjében egy percre még az idő is megáll.
Maria Schrader szellemes és abszolút humán megközelítésű filmjében, az Oscar-jelölt Én vagyok a te emberedben nem érvényes a robotika három törvénye, miként a konvencionális ember kontra gép filmek dramaturgiája sem.
Az anyaság árnyoldaláról, a gyerekvállalással a nőktől elvárt önfeláldozás elvetéséről szóló Elena Ferrante-regényből Az elveszett lány címmel készült film.
Az örökbeadás a befogadó szülők keresésének hol felemelő, hol kiábrándító története, részben társadalmi dráma az elvárásokkal nehezített, kezelhetetlen dilemmáról, a sehova sem tartozásról.
Saját családi tragédiája adta az ötletet az Oscar-díjas Deák Kristófnak első nagyjátékfilmjéhez. Az unokában idős emberek nem hagyják annyiban, hogy fondorlatos módon kicsalják tőlük a pénzüket, és akcióba lépnek.
2021 úgy vonul be a magyar film történetébe, mint az év, amikor egy aktuálpolitikai propagandafilm lett a legnézettebb magyar film, főszerepben személyesen a patás ördöggel, Dobrev Klárával. Gyászosnak tűnik a helyzet – de tényleg az volt ez az év? Remekül teljesítő film a lovakról, elhasalt bulvárprodukció és a kutya által se nézett, zseniális művészfilmek: ilyen volt a magyar film 2021-ben.
A francia elnök jelentősen meg akarja nehezíteni azok életét, akik nem hajlandók felvenni a koronavírus elleni vakcinát, erre pedig minden lehetősége is adott egy friss törvényjavaslat miatt.
Több mint húsz évvel a Mátrix berobbanása után elkészült a trilógia negyedik része, amely megmutatja, mennyire abszurd egy hollywoodi akciófilm köré mitológiát építeni.
Az országban csökken a fertőzöttek száma, de az omikron miatt szigorításokat vezettek be.
A szalonokból pillanatnyilag kitiltott mester 49. filmje, a Rifkin fesztiválja egy filmmániás férfiról szól, melyben a címszereplő nyilvánvalóan a rendező alteregója.
Mikor kiderült, hogy Steven Spielberg az eredeti musicalhez és az abból készült filmhez szinte minden tekintetben hű West Side Storyt csinált, az első gondolatom az volt, hogy ennek így mi értelme? Elég lett volna restaurálni, digitalizálni, kicsit kipofozni a régit. Erre kiderül, hogy a filmmágus pontosan ott és olyan mértékben nyúl hozzá a megkopott filmklasszikushoz, ahol és amennyire azt kell. Megfiatalította a vásznon az Upper West Side Rómeó és Júliáját.
Benedict Andrews Jean Seberg minden rezdülése című filmje csábítóan rekonstruálja a zaklatott hatvanas-hetvenes évek fordulójának hangulatát, Kristen Stewart pedig illúziót keltően játssza a címszereplőt.
