Daniel Brühl első önálló rendezése, a magyarul kicsit vésztjósló címet viselő Saját lifttel a pokolba (angolul Next Door, németül Nebenan) pontosan ezzel a gondolattal játszik el: tetszik vagy sem, az ablak nyitva van, sőt, át is látnak a körülöttünk élők, a rendelt csomagjaink pedig néha eggyel arrébb érkeznek meg, kíváncsi szemek és fülek pedig mindig vannak, és lesznek is.
Nem örülnek annak, ahogy a film ábrázolja a családtagokat.
Kristen Stewart alakításában megelevenedik Diana egyre súlyosabb evészavara, depressziója, magánya, tévképzetei Pablo Larraín Spencer című filmjében.
Daniel Brühl, a Good bye, Leninből ismert színész Saját lifttel a pokolba címmel filmet rendezett, amelyben a főszerepet is magára osztotta.
Az arisztokraták ezúttal a francia riviérán ármánykodnak.
Mikkelsen legutóbb az Oscar-díjas Még egy kört mindenkinek végén diadalmasan visszatáncolta magát az életbe, ezt teszi ezúttal is egy még kótyagosabb filmben, Az igazság bajnokaiban.
Pablo Larraín rendezőt nem érdekli, mit jelent a brit monarchia, ahogy az sem, mivel jár az uralkodói szolgálat vagy mi kell az alattvalóknak. Az érdekli, mi kell, ki kell a királyi családnak, de főleg, hogy mit érez az a valaki, aki ezeknek a kívánságoknak alkatilag nem tud eleget tenni. A Spencer képzelt, de brutálisan mély merülés Diana hercegnő pszichéjébe, ahol csak a szorongás és a hányás állandó, a kastély pedig börtön, de a kapaszkodókhoz vezető út talán épp a szomszéd utcában fut. Tíz éve talán elképzelhetetlennek tűnt ez a mondat, de Kristen Stewartnak Oscar-jelölést kellene kapnia. Kritika.
Az sem mindegy, mit viszünk magunkkal a sírba, de az végképp nem, hogyan. A Francia Kiadás, az amerikai rendező legújabb filmje stílusos búcsú magától a stílustól.
Eddig több mint 100 ezren látták Herendi Gábor filmjét, amely a producer állítása szerint számos fiatal függőt késztetett arra, hogy elvonóra vonuljon. Egy vidéki középiskolában pedig jövőre érettségi tétel lesz irodalomból Szabó Győző drogvallomása.
Éppen húsz évvel ezelőtt debütált a vásznon kedvenc varázslónk első története, a Harry Potter és a Bölcsek köve. A könyvek és a filmsorozat egy egész generáció életét határozták meg, köztük a miénket, a Potter-imádó milleniálokét is. Együtt felnőni a szereplőkkel a Griffendélben maradandó élmény volt, még akkor is, ha időnként irigykedtünk, mert a mi általános iskoláinkban nem voltak olyan szeszélyesek a lépcsők, és bájitaltan helyett nekünk csak a sima szorzótábla jutott. A Harry Potter-filmeket várni évről-évre, majd beülni rájuk egy nagy adag popcornnal, számunkra életérzéssé vált.
Száz éve, 1921. november 3-án született Charles Bronson, a Volt egyszer egy Vadnyugat főszereplője. A szénbányászból lett filmsztárt a kritika visszafogottan kezelte, mégis a keményfiúk archetípusa lett.
A Dűne új, mozis verziója nem kaphat annál nagyobb dicséretet, mint hogy olyan lett, amilyen az alapjául szolgáló könyvsorozat első része. Hangulatában, felépítésében, mindenben. Kritikánk.
Egészen a történeteket egybekapcsoló utolsó, nyolcadik jelenetsorig szkeccsfilmnek tűnik a román film egyik nagy alakja, Demian József Éjjeli őrjárat című mozija.
Jövő nyáron repülhetnek vele az űrbe a nézők.
A film költségei már meghaladják az 1,14 milliárd forintot.
Denis Villeneuve már korábban közölte, hogy szeretnék megcsinálni a film folytatását.
Ben Afflecknek és Matt Damonnak 24 éve az első közös forgatókönyvén alapul Ridley Scott nagyszabású kosztümös drámája, Az utolsó párbaj.
