A jövő év fordulópont lehet a Filmalap-érában: milliárdos támogatású közönségfilmek próbálják visszacsalogatni a nézőket a magyar filmekre, miközben Pálfi- és Mundruczó-szintű nevek várhatják az újabb nagy fesztiválszerepléseket – a Sundance-en és a Berlinalén pedig már ott is vagyunk. De mindez fordítva is elsülhet. Ilyen lesz a magyar film 2017-ben.
Hogy fogad egy szabolcsi falu egy kamasz transzneműt? Tudunk-e értelmesen beszélni a gyerekmolesztálásról, vagy csak a vizes lepedőt akarjuk mindenáron ráhúzni valakire? A Filmalap Inkubátor programjában több, eddig magyar filmben feldolgozatlan témájú filmterv is megvalósulhat, ezúttal két támogatást kapó, így első egész estés filmjére készülő rendezővel, Bakony Alexával és Nagy Zoltánnal beszélgettünk az itthon még újdonságnak számító folyamatról.
Nagyon rég nem volt annyira jó évkezdése a magyar filmnek, mint idén, hiszen a Saul fia Golden Globe- és Oscar-díjával indult 2016. A hatalmas siker árnyékában azonban a hazai filmgyártás tovább küszködött belső problémáival, és az év két legszimpatikusabb alkotása épp a Filmalap-rendszeren kívül született. Van azonban remény, hiszen a kisfilmek, tévéfilmek mezőnyében már sorban mutatták meg tehetségüket a fiatal filmesek, és úgy tűnik, néhány alkotó megtalálta végre a hangot a magyar közönséghez.
Magyarország egyetlen még működő falusi mozija Bölcskén van – épp a karácsony előtti Star Wars-őrület idején jártunk ott, és már értjük, hogyan termelhet profitot egy filmszínház Tolna megye közepén, miközben a világ mozijai haldoklanak. A 29 évesen megválasztott polgármester és a családi hagyományt továbbvivő mozigépész avatott be a titkokba.
Ridley Scott új filmje, az Alien: Covenant valójában a Prometheus folytatása lesz, és az első előzetes alapján visszatér az eredeti Alien horrorgyökereihez.
2016 a mozikban főleg a meglepetésekről szólt: korábban leírt, pályájuk végéhez közeledő rendezők mutattak új utakat fiatal kollégáiknak, és mintha a legegyszerűbb, mégis újszerű mélységgel bemutatott történetek érték volna el a legnagyobb hatást. Ázsiai thriller, olasz dokumemtumfilm, amerikai ál-sci-fi, különc humorú német dráma – olyan helyekről jöttek az év legjobb mozijai, ahonnan lehet, hogy nem is vártuk.
Szinte minden filmes műfajban kipróbálta magát, és volt, amelyben igazi klasszikust alkotott, de akadtak hatalmas bukásai is. Szeretett kockáztatni és grandiózus látványban gondolkodni, és bár néha túllőtt a célon, zsenialitását senki sem tagadja. A ma 70 éves rendező, Steven Spielberg filmjeit szedtük rangsorba.
Bár az idei legerősebb csütörtöki jegybevételt produkálta az új Star Wars-epizód Amerikában 29 millió dollárral, Az ébredő Erő tavaly 57 millió dollárt produkált a nyitónapon.
Clint Eastwood harmadjára már nem nagyon akart Sergio Leonéval dolgozni, Charles Bronson inkább A piszkos tizenkettőt választotta, Eli Wallach pedig háromszor is halálközelbe került a forgatás során – kész csoda, hogy A Jó, a Rossz és a Csúf egyáltalán elkészült, ma mégis a műfaj csúcsaként emlegetik. Tarantino konkrétan a világ legjobb filmjének tartja.
A brit portál szakírói szerint csak egy jobb mozi volt 2016-ban a magyar alkotásnál.
A különálló Minyonok-film után most újra összeállnak a figurák kedvenc főgonoszukkal, Grúval, aki egy új ellenséget kap.
A Batman-filmek és a nagyszabású sci-fik után új műfajban próbálkozik a kultrendező: Dunkirk címmel második világháborús filmet forgatott, az első teljes előzetes pedig több mint biztató.
Háromperces gigaelőzetessel jelentkezett Vin Diesel hihetetlenül sikeres szériájának legújabb darabja, az internetnek pedig nem kellett több: szétkattintották a trailert.
A Zsivány Egyesnek nehezebb dolga volt a 7. résznél, mert nem támaszkodhatott jól bejáratott hősökre, de a Star Wars-katarzis idén sem marad el. Rég nem látott űrcsaták, klasszikus háborús filmeket idéző feszültség és egy tökéletes finálé feledteti a kisebb hibákat, klisés mozzanatokat. Spoilermentes kritikánk a Zsivány Egyes – Egy Star Wars-történet című fimről.
Megtartották az első különálló Star Wars-film hollywoodi premierjét: a szerencsés résztvevők A Birodalom visszavág szintjéhez hasonlították a filmet, kiemelve, hogy egyszerre volt vicces és megható, és hibátlanul ért össze az eredeti trilógiával.
