Amikor Karikó Katalin átvehette a Nobel-díjat, már évek óta ismerte a széles nyilvánosság is azt a technológiát, ami egybeforrt a koronavírus-járvány elleni küzdelemmel: az mRNS alapú védőoltást. Azt azonban már a járvány ideje alatt is tudni lehetett, hogy a fejlesztés nem csupán a koronavírus-járvány leküzdését szolgálhatja, hanem végre elhozhatja azt, amire az orvostudomány – és persze maga az emberiség is – régóta vár: nagy hatékonysággal lehetnek leküzdhetők a daganatos megbetegedések. A Moderna például már javában fejleszt egy ilyen vakcinát, sőt, tesztelte is, az eredmények pedig több mint biztatóak.
Most egy újabb, mRNS-alapú kísérleti készítmény bukkant fel, az egérkísérletek alapján pedig nagy reményt fűznek hozzá a kutatók – írja a SciTechDaily.
A beszámoló szerint a kísérleti vakcina fokozta az immunterápia daganatellenes hatását egy egérmodell-vizsgálatban, így egy lépéssel közelebb kerültek a Floridai Egyetem kutatói ahhoz, hogy egy univerzális vakcinát fejlesszenek ki, amely képes „felébreszteni” az immunrendszert, hogy az leküzdje a rákot.
A Nature Biomedical Engineering című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint a vizsgálat kimutatta, hogy a tesztvakcina és az immunellenőrzőpont-gátlóknak nevezett, gyakran használt rákellenes gyógyszerek párosítása erős daganatellenes választ váltott ki a szervezetből.
A kutatók szerint a legmeglepőbb az volt, hogy az eredményt nem egy, a daganatban expresszált specifikus fehérje megtámadásával érték el, hanem egyszerűen az immunrendszer felpörgetésével. Ez lényegében arra ösztönözte a szervezetet, hogy úgy reagáljon, mintha egy vírussal küzdene. Ennek érdekében stimulálták a PD-L1 nevű fehérje expresszióját a daganatokban, így azok fogékonyabbak lettek a kezelésre. A kutatást több amerikai szövetségi ügynökség és alapítvány is támogatta, köztük a kormányzati Nemzeti Egészségügyi Intézetek. Mindez erős jelzés lehet a Trump-kormánynak is, amely tavasszal kezdte el előkészíteni azt, hogy lényegében betiltsa az USA az mRNS-sel kapcsolatos kutatásokat.
https://hvg.hu/360/20250401_hvg-mrns-kutatasok-betiltasa-usa-europai-lehetosegek-kemenesi-sarkadi-velemeny
Elias Sayour, tanulmány vezető szerzője szerint az eredmények egy potenciális új kezelési utat tárnak fel – alternatívát a műtét, a sugárterápia és a kemoterápia helyett –, amely széleskörű következményekkel járhat a kezelésre rezisztens tumorok számos típusának leküzdésében.
A szakember szerint a mostani megállapítás bizonyítja azt a feltevést, hogy ezek az mRNS-alapú védőoltások univerzális rákvakcinákként kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.
Itt a várt harmadik út
A rák elleni vakcina fejlesztésében eddig két fő elképzelés volt megfigyelhető: találni kell egy specifikus célpontot, amely sok rákos betegben expresszálódik, vagy olyan vakcinát kell létrehozni, amely egyénre szabott. Duane Mitchell, a tanulmány társszerzője szerint a mostani eredmény egy harmadik út meglétére utal.
„Azt tapasztaltuk, hogy ha egy vakcina nem a rákot, hanem az erős immunválasz kiváltását célozza meg, akkor nagyon erős rákellenes reakciót ad a szervezet. Emiatt sokkal nagyobb az esély rá, hogy a készítményből univerzális, a daganatok elleni vakcina lehet” – véli a szakember.
A mostani vizsgálat Sayour egyik korábbi vizsgálatára épül. 2024-ben egy négy fő bevonásával végzett klinikai tesztben arra jutott a szakember és csapata, hogy az alkalmazott mRNS-alapú vakcina gyorsan átprogramozta az immunrendszert, hogy megtámadja a glioblasztómát, egy agresszív, rossz prognózisú agydaganatot. A vizsgálat legimpozánsabb eredménye az volt, hogy az új módszer – amely egy „specifikus” vagy személyre szabott, a beteg saját tumorsejtjeiből készült vakcinát használt – milyen gyorsan váltott ki erőteljes immunválaszt a tumor elpusztítására.
A mostani vizsgálathoz átalakították a vakcinát, hogy egy általános mRNS-vakcina legyen belőle – vagyis nem egy specifikus vírus vagy mutált rákos sejtek ellen irányult, hanem egyszerűen úgy tervezték, hogy erős immunválaszt váltson ki.
https://hvg.hu/tudomany/20231002_kariko_katalin_mrns_vakcina_feltalaloja_hogyan_mukodik_nobel_dij_koronavirus
A melanomás egerekben jól teljesített a készítmény – az olyan daganatoknál is, amelyek egyébként rezisztensek voltak más kezelésre –, amikor az mRNS-készítményt egy gyakori immunterápiás gyógyszerrel, a PD-1-gátlóval kombinálták. Ez egy monoklonális antitest, amely megpróbálja „megtanítani” az immunrendszert arra, hogy a daganat idegen.
A kutatást kiterjesztették a csont- és agydaganatos egerekre is, és ott is jól szerepelt a vakcina.
A kutatócsoport most azon dolgozik, hogy fejlessze a jelenlegi készítményeket, és a lehető leggyorsabban megkezdjék a klinikai vizsgálatokat, ahol már embereknek adják be a szérumot.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
