A candida gombafertőzés okozta gyulladás ellen fejlesztenek mRNS-alapú kezelést a Szegedi Tudományegyetemen, a kutatásban részt vesznek az amerikai Pennsylvania Egyetem és a brit King’s College szakemberei is.
MTI
Az SZTE közleménye kiemeli: a projekt szakmai irányítója Gácser Attila professzor, az SZTE Biológiai Intézetének vezetője, aki húsz éve foglalkozik patogén gombák kutatásával. A kutatásokban részt vesz Pardi Norbert egykori szegedi biológushallgató, a Pennsylvania Egyetem professzora, aki az mRNS-konstrukciók tervezésében és azok célbajuttatási technológiáiban szerzett már komoly tapasztalatokat, valamint Julian Naglik, a londoni King’s College professzora, aki a gombafertőzések kezelésére alkalmas új terápiás eljárások kutatásának világszerte elismert szakértője.
A szakemberek már korábban is dolgoztak egy megelőző vakcina fejlesztésén, amely az immunrendszert aktivizálná a gombafertőzéssel szemben. Ezek a vizsgálatok jelenleg is folynak, az új kutatási program célja viszont egy olyan terápia fejlesztése, amely kifejezetten a nyálkahártyákat érintő gombás fertőzések kezelését tenné lehetővé.
Az elgondolás hátterében az áll, hogy az egész szervezetet érintő gombás megbetegedések és a nyálkahártyákon, például a szájüregben vagy a női reproduktív traktusban kialakuló fertőzések kórélettana alapvetően eltér. Míg az előbbi egy hagyományos értelemben vett fertőzéses, az utóbbi inkább gyulladásos betegség.
Légzőszervi betegségek diagnosztikájára fejlesztenek új, hordozható, otthoni használatra is alkalmas légzésfunkciós mérőeszközt a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
Míg a megelőző vakcinák immunválaszt generálnak a gomba ellen, ami rendkívül hatékony lehet például egy egész szervezetet érintő fertőzés esetében, addig a nyálkahártyákon kialakuló gombás megbetegedések a kialakuló gyulladás következtében okoznak panaszokat a pácienseknél. Ebben az esetben a klasszikus értelemben vett immunválaszt aktiváló terápiás eljárások akár súlyosítanák is a tüneteket, mivel további gyulladást válthatnának ki. A nyálkahártya-fertőzések esetében a cél azonban a gyulladás csökkentése, mégpedig azáltal, hogy semlegesítik a gomba azon komponenseit, amelyek ezt a kóros folyamatot kiváltják.
A candida gombák az egészséges emberek testfelületein is jelen vannak, így képesek a nyálkahártyán is megtelepedni például a szájüregben vagy a hüvelyben. A nyálkahártyát alkotó epiteliális sejtek az immunrendszer első védelmi vonalához tartoznak, akárcsak a bőr hámsejtjei, de azoknál jóval sérülékenyebbek. Gácser Attila kutatócsoportja olyan megoldást dolgoz ki, amely a nyálkahártya sejtjeit teszi ellenállóbbá a gomba károsító hatásaival szemben.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.