Jelentős felfedezést tettek a Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói: állítják, hogy a Covid elleni mRNS vakcina immunaktiváló tulajdonságai drámaian javítják a túlélést előrehaladott tüdő- és bőrrákos betegeknél. Akik ugyanis a hagyományosan alkalmazott immunterápia megkezdését megelőző vagy követő 100 napon belül ilyen oltást kaptak, lényegesen tovább éltek az oltatlan betegeknél. Sőt, az MD Anderson sugárterápiás onkológusa, Adam Grippin által gyűjtött, de egyelőre még nem publikált adatok szerint, a vakcina beadása a kezelés előtti vagy utáni egy hónapon belül, még jobb eredményekhez vezettek.
A szakemberek egérkísérletek során figyeltek fel e vakcinák látszólagos élettartam-hosszabbító hatására, ami valójában nem a Covid elleni védelemből adódott, hanem abból, hogy az oltások felpörgették a szervezet immunrendszerét. Olyannyira, hogy a vizsgált állatoknál egyértelműen növelték az úgynevezett ellenőrzőpont-gátló terápiák hatékonyságát.
Az ilyen gyógymódok azon alapulnak, hogy az immunrendszerben úgynevezett ellenőrzőpontok (checkpointok) szabályozzák az immunválasz erősségét, hogy megakadályozzák az egészséges sejtek károsodását. A rákos sejtek képesek arra, hogy ezeket az ellenőrzőpontokat kihasználva elrejtőzzenek az immunrendszer elől. Az említett terápiák viszont leveszik a féket az immunrendszerről, úgy szabadon engedve azt, hogy rátámadjon az elbújt daganatos sejtekre is.
Bár számos rákos megbetegedésnél alkalmazzák ezt a módszert, azonban a kezelésben részesülők mintegy a felénél nem lesz sikeres. Persze „személyre szabott” rákvakcinákkal együtt ígéretesek lehetnek, viszont egyelőre még csak kísérleti stádiumban tartanak az ilyen megoldások, és ha majd elérhetővé válnak, akkor is igen drágák lesznek.
Ezért is figyelemre méltó az említett kutatási eredmény, amely szerint a „mezei” mRNS Covid-vakcinák is alkalmasak arra, hogy aktiválják az immunrendszert az egész szervezetben. A sikeres állatkísérlet után a kutatók több mint ezer, 2019 és 2023 között az MD Andersonban kezelt, 3. és 4. stádiumú nem kissejtes tüdőrákos és áttétes melanomás beteg kórtörténetét elemezték – avat be a részletekbe a Nature folyóirat.
Azt találták, hogy ez említett tüdődaganatok esetében az mRNS Covid-vakcina 21 hónapról majdnem a kétszeresére, 37 hónapra növelte a túlélési időt. Az áttétes melanomában szenvedő oltatlan betegek pedig átlagosan 27 hónappal élték túl a szomorú diagnózist, az oltott emberek viszont olyan sokáig éltek, hogy a kutatók nem tudták kiszámítani az átlagos túlélési időt az adatgyűjtés végére. A legnagyobb sikert azoknál találták, akik kedvezőtlenül reagáltak az ellenőrzőpont-gátló terápiákra. Viszont a nem mRNS-alapú Covid-oltások, a tüdőgyulladás vagy az influenza elleni vakcinák beadása nem okozott változást a várható élettartamban.
Bár ezek az eredmények egy megfigyeléses vizsgálatból származnak, és randomizált klinikai vizsgálatokkal kell még megerősíteni őket, a kutatók máris hangsúlyozzák potenciális jelentőségüket. „Bár az oksági összefüggés még nem bizonyított, ez az a fajta kezelési előny, amelyre törekszünk, és amelyet a terápiás beavatkozásoktól remélünk” – mondta Duane Mitchell, a Floridai Egyetem Klinikai és Transzlációs Tudományos Intézetének igazgatója, hozzátéve, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni a megerősítő vizsgálatok sürgősségét és fontosságát.
A következő lépés ezért egy nagyszabású klinikai vizsgálat, amit a Floridai Egyetem indít klinikai kutatóhálózatán keresztül, amely egy floridai, alabamai, georgiai, arkansasi, kaliforniai és minnesotai kórházakból, egészségügyi központokból és klinikákból álló konzorcium. Ha pedig az új eredmények megerősítést nyernek, akkor utat nyithatnak egy még jobb, nem specifikus, univerzális vakcina kifejlesztése előtt, ami összességében értékes hónapokkal, sőt évekkel ajándékozhatja meg a daganatos betegeket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
