#MSZMP

Demján cégcsoportja lett a kádári pénznyerő-betiltás nyertese

Kérlelhetetlen szigorral csapott le a pénznyerő gépeket üzemeltető – korábban igencsak szabadjára engedett – vállalkozókra 1984-ben Kádár János apparátusa. A gépeket hónapokon belül kitiltották a vendéglátó-ipari egységekből, a játék automatákat pedig külön bizottság felügyelte, hogy nem sértik-e jóízlést. Viszont a nagy igyekezet közben hagytak egy kiskaput a Demján Sándor vezette Skála leányvállalatának, amely a gépek felét birtokolta.



Martin Schulz: a Fidesz fel akarja számolni az MSZP-t

Elítélte Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának vezetője "a magyar kormány arra irányuló kísérleteit, hogy a Magyar Szocialista Pártot felelőssé tegye és megbélyegezze az 1956 és 1989 közti kommunista időszak alatt elkövetett bűnökért". Állásfoglalásában Schulz "a Magyar Szocialista Párt felszámolására irányuló törekvést" is említett.


Vita az MSZMP-örökségről: "az egész művelt világ rajtunk nevetett"

Csütörtökön késő este a parlamentben arról a javaslatról vitáztak, amely kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Az MSZP képviselője felsorolta a jelenleg prominens fideszesként ismert volt MSZMP-tagokat, és feltette a kérdést, a kormánypártok miért nem mondanak ítéletet a zsidótörvényről, miért nem ítélik el azokat, akik Hitler oldalán beléptették az országot a világháborúba.


Bárándy: Lázárék fel akarják oszlatni az MSZP-t

Bárándy Gergely szerint a Lázár János és Harrach Péter által jegyzett törvényjavaslat - amely az MSZP-t is felelőssé tenné az MSZMP hibáiért - lényege, hogy az átöröklött pártvagyont el kell kobozni és a szervezetet - vagyis az MSZP-t - fel kell oszlatni.


Mesterházy: Gyurcsányék potenciális szövetségesek

Májustól világosan látható lesz, hogy a választók mire számíthatnak a megújult MSZP-től - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mesterházy Attila. A párt elnöke reagált a Lázár János és Harrach Péter által benyújtott törvényjavaslatra, miszerint az MSZP osztozik mindazon felelősségben, amiért az MSZMP is terhelhető.


Mennyire utódpárt az MSZP? Mennyire őszinte a Fidesz?

A Fidesz és a KDNP frakcióvezetői törvényjavaslatot nyújtottak be arról, hogy a Magyar Szocialista Párt az MSZMP jogutódjaként osztozik elődje minden bűnében. Felidézzük az állampárt átalakulásának pillanatait. A jogfolytonosság vitathatatlan, ahogy az is, hogy a metamorfózis felemás megoldásában kulcsszerepe volt a pártvagyon átmentésének. Az viszont jól látható, az igazságétel ügyében a Fideszt nem a történelmi tisztázás, hanem kisstílű hatalmi érdekei vezetik.


Lázár kilátásba helyezte az új különadókat

A Fidesz frakcióvezetője szerint az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabállyal a törvényhozás morális, jogi és vagyoni értelemben is lezártnak tekintheti a XX. századot. Lázár János hétfői sajtótájékoztatóján szólt arról is, hogy "az 1990 előtti bűnök" miatt újabb kárpótlást csak különadóból lehetne majd finanszírozni. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha az Alkotmánybíróság (Ab) vagy az uniós bíróság - a büdzséből nem teljesíthető - fizetési kötelezettséget ró a magyar államra.


Mesterházy: felvesszük az elénk dobott kesztyűt

A szocialista párt elnöke megbélyegzőnek tartja azt a kormánypárti javaslatot, amely az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában rögzítené, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Mesterházy Attila szerint a Fidesz szimbolikus politizálással terelné el a figyelmet a kormányzati gazdaságpolitika bukásáról.



Alaptörvény: az MSZP viselné a felelősséget az MSZMP miatt

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában a Fidesz kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére".


Ötpárti egyeztetést akar Lázár a jóvátételi adóról

Ötpárti egyeztetésen vitatná meg Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a jóvátételi adó kérdését, amelyet azoknak kellene megfizetniük, akik korábban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezető tisztségviselői vagy a párt vezető szervezeteinek, illetve politikai apparátusának tagjai voltak.


Megadóztatná a Fidesz a volt MSZMP-s vezetőket

A Fidesz-KDNP arra kéri a kormányt, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy fizettethető-e jóvátételi adó azokkal, akik korábban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezető tisztségviselői voltak, vagy a párt vezető szervezeteiben, illetve politikai apparátusában tagok voltak – közölte Lázár János hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.


Rákosi leváltása: már ’56 nyarán feltűnik a kádári elit

A kommunista sajtóban általában a sorok között kellett olvasni, és az elejtett megjegyzésekből lehetett a valós folyamatokra következtetni. Nem volt ez másképp Rákosi Mátyás leváltásakor sem, igaz, kissé nevetséges formában. Ugyanis ebben az esetben a sorok között „elrejtett” információ nyomtatott nagybetűkkel kiemelve szerepelt a szövegben: párthatározat „RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS FELMENTÉSÉRŐL”.



Digitalizálták az agitprop bizottság iratait

A Magyar Országos Levéltár (MOL) 2010-ben mintegy 1,1 millió digitális felvételt készített iratairól, ezzel folytatódott az a bő egy évtizede elkezdődött program, amelynek célja az iratanyag hozzáférhetőségének megkönnyítése - közölte az intézmény pénteken.


Németh Miklós: Kádár körül ott ültek a Raszputyinok

Úton a rendszerváltás felé címmel rendezett estet Balatonfüreden hétfőn a Hamvas Béla Asztaltársaság; a fórumnak Németh Miklós volt miniszterelnök és Pozsgay Imre egykori államminiszter volt a vendége. A beszélgetőpartner szerepét Szőcs Géza költő, kulturális államtitkár, a társaság tiszteletbeli elnöke töltötte be.


Mementó 1956: Kádár és november 4. más nyertesei

A forradalom leverésekor, 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, a Nagy Imre-kormány a jugoszláv követségre menekült, és megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével. Az új kormány vezetőit orosz tankokkal hozták Pestre november hetedikén, és a közellátási kormánybizottság vezetését ekkor Nyers Rezsőre bízták. A közellátás megszervezése abban a pillanatban a legfontosabb feladat volt - a Népszabadság szerint.


MSZP a nyugdíj-privilégiumokról: „Nem kell ezeket a sebeket állandóan szaggatni”

Az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottsága tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak ítélte a tizenöt jobbikos képviselő által jegyzett, A szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló törvényjavaslatot. A magas grémium kedd délutáni ülésén a jobbikos képviselők mellett igennel szavaztak a Fidesz-KDNP képviselői, míg az MSZP képviselői nemmel. Az LMP-sek nem vettek részt a szavazáson.


Pozsgay Imre Gorbacsov telefonjáról és a készülő alkotmányról

Az új magyar alkotmány kidolgozásában részt vesz Pozsgay Imre is, az 1989-90-es rendszerváltás egyik fő mozgatója az MSZMP részéről, egykori államminiszter. Az alábbi interjúban többek között elmondja, milyen meggondolásokból volt kénytelen feladni 1989-ben szándékát, hogy pártszakadást idézzen elő az MSZMP-ben, továbbá: miért hiúsult meg az 1994-es alkotmányozási kísérlet.