Négy szakszervezet 94 pontból álló módosító csomagot küldött az országgyűlési képviselőknek a Munka törvénykönyvéhez kapcsolódóan, mert úgy vélik, hogy a tervezet jelenlegi formájában is rontja a munkavállalók pozícióját, és nem növeli a foglalkoztatottságot - mondták a szakszervezetek vezetői.
A minimálbér vállalkozók számára történő kompenzációja nem egyszerűen költségvetési, hanem társadalmi kérdés - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a Napi Gazdaságnak.
Az új Munka törvénykönyv tervezete, módosítás nélkül kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a munkavállalókat a jelenleginél, s nagyobb teret adna a munkáltatónak. A dolgozók kevesebb pénzért végeznék ugyanazt a munkát, mindemellett lehetetlenné akarják tenni a dolgozói érdekképviseletet - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerdán Salgótarjánban.
Elsősorban a kibocsátó bankok nyerhetnek a kiszivárogtatott új cafeteriarendszerrel. Az, hogy elektronikus kártyával működne a rendszer, ez hihetetlen mennyiségű kártya legyártását és kibocsátását jelenti, nem beszélve a kártyaleolvasó gépekről. Ha ezt jövőre akarják bevezetni, aggasztóan rövid a hátralévő idő - mondta Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke a Klubrádióban annak kapcsán, hogy a kormányzati tervek szerint megszűnik a cafeteria mostani formája.
Az MSZOSZ és a MOSZ elnöke is azt szeretné, ha minél hamarabb háromoldalú találkozó jönne létre az új Munka törvénykönyvének tervezetéről. Ha nem sikerül megállapodniuk, komoly demonstrációsorozatba kezdenek bele.
Július 28-án egyeztetett a 6 nagy szakszervezet a Munka törvénykönyve kapcsán, azt nem tudni, hogy a mostani egyeztetésen miért maradt ki a LIGA és a Munkástanácsok Szakszervezete. Mint utólag kiderült, ők ketten egy közös álláspontot készítettek.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a Népszabadságnak azt mondta: arra készülnek, hogy érdemi háromoldalú tárgyalássorozat indul az új munkatörvényről.
Ha a Munka törvénykönyvének napvilágot látott tervezete hatályba lépne, akkor az egyaránt csökkentené a munkahelyek és a legálisan foglalkoztatottak számát, illetve a belső piaci és a járulékbevételeket is - mondta keddi, az LMP politikusaival közösen tartott sajtótájékoztatóján a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.
Akár egy vasárnapi fröccsözés vagy a „nem megfelelő” ruházat is ok lehet a kirúgásra az új Munka Törvénykönyve szerint, ha a munkaadó úgy gondolja, hogy ezzel az érdekeit sértettük – olvasta ki a gumiparagrafusoktól hemzsegő tervezetből az MSZOSZ elnöke és egy munkajogász.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöksége szerint a kormány minden eszközzel a munkavállalók védelemhez való jogát akarja megszüntetni a Magyar Munka Tervvel.
Az Autonómok és az MSZOSZ csak tüneti kezelésnek tartják a parlament előtt lévő bérkompenzációs javaslatot, mivel az alacsony keresetűek nettó bérének szinten tartása nem elég a reálkeresetek csökkenésének megállításához, a Munkástanácsok ezzel együtt pozitív, kedvező lépésnek tartja az elképzelést.
Négy szakszervezet azt javasolja, hogy a jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) jöjjön létre egy olyan testület, amelynek tagja a kormány, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek, és amelynek feladata a munka világát érintő tárgyalások lefolytatása lenne - közölték az érdekképviseletek hétfőn az MTI-vel.
Ha nem teljesülnek a követeléseik, a szakszervezetek a bohóctüntetés után is folytatják a demonstrációkat. A bohócforradalommal egy időben 140-150 autó vonult fel Budapesten. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint széles körű társadalmi egyetértésre van szükség a kormány egyes intézkedései ellen; a bohócforradalommal ezt akarják elindítani.
A szakszervezetek bírósághoz fordultak, mert a nyíregyházi rendőrség, a forgalom jelentős akadályozására hivatkozva, tiltó határozatot adott ki - közölte a június 16-i demonstrációt szervező bizottság nevében a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ).
A szakszervezetek szerint visszalépést jelent az érdekegyeztetés rendszerének átalakítása, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetéseként értékelnek, és attól tartanak, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács nem lesz hatékony fórum a munkavállalói érdekek védelmére, ez pedig néhány érdekképviselet szerint súlyos társadalmi feszültségekhez vezethet.
Az iparkamara elnökének nyilatkozataiból sokkal inkább egy XIX. századi újtőkés szemlélete, mint egy európai értékeket képviselő, a vállalkozás alkalmazottai és környezete iránt felelősséget érző vállalkozó álláspontja olvasható ki – fejtette ki a hvg.hu-nak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.
Az idei május 1-je az együtt ünneplő négy szakszervezeti konföderáció szerint nem olyan lesz, mint tavaly, mert hónapról hónapra romlik a munkavállalók helyzete, a kormány pedig hetente újabb intézkedéseket jelent be - erről az MSZOSZ, a SZEF, az ÉSZT és az ASZSZ vezetői beszéltek pénteki sajtótájékoztatójukon.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint a kormány "megszorításokra épülő politikája" a megélhetési gondokkal küzdők ellehetetlenítésére épül; a szakszervezet ez ellen szeretne fellépni, és május elseje, a munka ünnepe alkalmából öt követelést fogalmazott meg.
A miniszterelnök szerdán megbeszélést folytat a LIGA Szakszervezetek elnökével is azt követően, hogy hétfőn már találkozott a Munkástanácsok vezetőjével.
A szakszervezetek szombati demonstrációja a külső szemlélőnek csupán egy meglehetősen nagy létszámú, látványos bulinak tűnt. Meglehet, ennél többről volt szó: a rendszerváltás utáni magyar demokrácia útelágazáshoz érkezett, ahonnan az érintett szereplők több irányba is elindulhatnak.
