Július 1-től számos ponton változik a Munka Törvénykönyve: a decemberben elfogadott új törvény hatályba lépése után jelentősen befolyásolni fogja a munkaügyi kapcsolatokat - írja hírlevelében a PwC tanácsadó cég. A változásokat a vállalat szerint üdvözlik a jogalkalmazók, azonban számos ponton kérdéses, hogy a jelenlegi munkaerőpiac megfelelően tudja-e kezelni és adaptálni ezeket a változásokat.
A júliusban életbe lépő új Munka törvénykönyve lehetőséget ad a munkaadónak, hogy a munkavállaló munkaidőn kívüli viselkedésére is befolyással legyen. Egy jól megírt munkaszerződés elejét veheti a magánélettel kapcsolatos jogvitáknak; a JogIQ blog bejegyézésből megtudhatják, mire figyeljenek a szerződés megírásakor.
Kinevezéssel nem lehet munkaviszonyt létesíteni idén nyártól az új Munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezése szerint. Az új jogszabály kimondja, munkaviszony minden esetben munkaszerződéssel jön létre, így például munkaszerződést kell kötni a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel is.
A munkáltatók jövőre két bértárgyalásra számíthatnak, egyrészt a bérkompenzáció, másrészt pedig a munka törvénykönyvében foglalt változtatások miatt - írta csütörtöki számában a Napi Gazdaság.
Az adóhatóságnak joga van a törvény rendelkezései szerint egy szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint minősíteni. Ez a jog azonban nem azt jelenti, hogy korlátlan minősítési joga van, ugyanis az átminősítés csak kifejezetten adójogi szempontból valósulhat meg. Az átminősítés során az adóhatóság nem kerülheti meg a hatályos jogszabályokat, azaz az átminősítés nem ütközhet a törvénybe vagy más jogszabályban foglaltakba. Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Mit, hol és mennyiért? Minimum erre a három kérdésre kell választ adnia egy munkaszerződésnek, amely ideális esetben mind a munkaadó, mind pedig a dolgozó érdekeit védi.
Áprilisban és májusban összesen 505.621 egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt jelentettek be a munkáltatók az adóhatóságnál - közölte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az MTI érdeklődésére.
Hány napot lehet eltölteni másik munkakörben szerződés nélkül és mikor helyezhet át a munkaadóm? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
Áttekintik a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő fővárosi cégeknél a vezetői munkaszerződések és a végkielégítések gyakorlatát - erről Bagdy Gábor javaslatát elfogadva döntött kedden délután a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottsága.
Fél éve se munkaszerződésem, se munkabérem, s a cég, ahol dolgozom, azt mondja: most már biztosan nem lesznek kifizetések. Papírok hiányában milyen esélyem van hozzájutni a fizetésemhez? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
Törvényes-e, ha a módosított munkaszerződést úgy íratták alá velünk, hogy a módosítás miatt bennünket ért hátrányos következményekről se szóban, se írásban nem tájékoztattak? Elfogadható-e, hogy azonos végzettségű, azonos munkát azonos munkatapasztalattal végző dolgozók havi alapfizetése között bruttó 30-40 ezer forint eltérés tapasztalható? Szabályos-e, ha az alapórabért úgy számolják, hogy az alapbért a kifizetett órák számával osztják el? Az olvasók kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
A munkahelyemen azt mondták, hogy csökkentik a fizetésemet és, ha nem megyek bele, akkor viszont elküldenek. Ezt megtehetik? Ha a munkába állásom első napjára megbetegszem, felmondhatnak nekem? Van egy alkalmazottam, aki hosszú ideje betegszabadságon van, s bár tudom, hogy valójá-ban nem beteg (hallottam kollégáitól, családtagjaitól), nem tudom, hogy mondhatok fel neki. Van erre mód? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
