Tűz ütött ki egy kőbányai munkásszállón
A legfelső emelet egyik szobája gyulladt ki, a tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre.
A legfelső emelet egyik szobája gyulladt ki, a tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre.
Katonákkal őrzött faluk, munkahelyükön ragadt tömegek, borzalmas „kézmosodák” jellemezték a hatvanas évek nagy járványát, amely anyagilag is hatalmas veszteség volt az ágazatnak. És persze már akkor is az volt a nagy kérdés: nyitva lehet-e a kocsma?
A helyiek szerint akár ötvennél is többen lakhatnak a házban, ahová petárdázástól kezdve egészen a körözött személyek jelenlétéig riasztották a rendőröket.
A csúcsidőszakban nyolc-tízezer embert foglalkoztathat majd a beruházás.
A következő három éven belül 25-30 új munkásszállást akarnak, de azokban csak fele részben lehet külföldi vendégmunkásokat elhelyezni.
Két ukrán fiatal háborodott fel.
Százmillióval árazták túl a projektet, a csalással megszerzett pénzből még vadászházra is futotta.
Nem könnyű a vendégmunkások élete Magyarországon.
Tímár Zoltán érthetetlennek nevezte, hogy nem szóltak neki a szintén fideszes vezetésű Debrecenből.
Másfél évtizede a liftaknában a negyedik emeletig állt a szemét, nem volt fűtés, a postás pedig csak fegyveres kísérettel merte kivinni a nyugdíjat abba a tízemeletes házba, mely egykor Veszprém ipartelepének büszkesége volt. Ma az itt élő 210 embernek újra van lift, villany és fűtés – és ami a legfontosabb, remény. Hogy a kettő között eltelt másfél évtizedben mi történt, arról nemcsak a Máltai Szeretetszolgálat, hanem a lakók is meséltek.
Hadházy Ákos furcsán kiosztott támogatásokra hívta fel a figyelmet.
Sok ezer új munkavállalót szívnak fel a Debrecenbe települő újabb és újabb nagyberuházások, ezért van szükség “új, élhető munkásszálló és dolgozói apartmanok kialakításra” egy friss kormányrendelet-tervezet szerint, amely a munkásszálló-építést kiemelt beruházássá tenné.
A Győr kertvárosában lévő ingatlanon eddig teljes gőzzel folyt az építkezés.
Már Mikepércs, Sáránd és Hosszúpályi is azon települések közé tartozik, amelyben kínai vendégmunkások laknak, akik a közelben akkumulátorgyárat építenek. Egy-egy családi házban többtucatnyian zsúfolódnak össze, reggel fél hatkor már indul az élet, és nem áll meg hétvégén sem. Balhé nincs, de a helyiek nem örülnek annak, ami a helyzettel együtt jár: vége a nyugalomnak a kertvárosban, sok férfi van összezárva egy helyen, termelődik a szemét, buszok és teherautók járnak-kelnek. Az érintett önkormányzatok eltérő stratégiákat dolgoztak ki a helyzet kezelésére.
Azt még keresik, hogy hová költöztessék a lakókat.
A lakók egy részét már át is költöztették.
A magyarok ugyanis nem eléggé mobilisak – érvel Czomba Sándor.
A minap indult az ingatlanmogul egyik legújabb ilyen projektjének az engedélyeztetése a környezetvédelmi hatóságnál.
A rendőrség közigazgatási eljárást indított.
A lakáskiadók rózsadombi árakat kérnek, de akik a mezőgazdaságból élnek, elkezdtek elvándorolni. Forgalmi dugók vannak, a zajtól sokan már aludni sem tudnak. A kormány 78 milliárd forinttal támogatta a magát a beruházást, százmilliárddal az infrastruktúra kiépítését. A kivitelezők között ott vannak Mészáros Lőrinc és Garancsi István cégei is.