Már azzal is tehetünk a méhekért, ha kevesebbet nyírjuk a füvet
A túl magas hőmérsékletek miatt is veszélyben van a hazai méztermelés.
A túl magas hőmérsékletek miatt is veszélyben van a hazai méztermelés.
A Nébih megállapította, hogy a vállalkozó több, akácmézként forgalomba hozott terméke valójában nem az, aminek nevezik.
Az egyesületi elnök szerint januárra nem lesz a magyar szabadpiacon eladó méz.
A kormány szerint a magyarok érdeke, hogy az EU dél-amerikai országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodása minél hamarabb életbe lépjen. A Mercosur-egyezménynek azonban rengeteg ellenzője van, köztük a szennyezett baromfitól és méztől tartó termelők, de a legfurcsább az, hogy másfél éve még ugyanez a magyar kormány is nagy hanggal állt ki ellene.
De csak a hatodát termelik meg a méheik. Nem jó üzlet a méhészkedés.
Azt állítja, a hamis mézben semmilyen értékes anyag nincs, mert azt mind kiszűrik belőle.
Beindult a magyar méh- és mézbiznisz, az EU-n belüli méhsűrűséget tekintve például a 2. helyen áll Magyarország.
Az unióba érkező olcsó kínai mézek lenyomják az árakat, a magyar termelők sem tudnak jó árat kapni a mézükért.
Somogy megyében az akácvirágok 80-90 százaléka odaveszett a fagyban, Zala és Veszprém megye is érintett a természeti csapásban. A mézesek így sem élik éppen virágkorukat, bár Magyarország az unió negyedik-ötödik legnagyobb méztermelője.
Bár a napraforgó- és a vegyes virágméz mennyisége csökkent, a legjobb minőségű, és ezzel együtt a legdrágább akácmézből több kerül a polcokra.
Mézhiánytól azért nem kell tartani, de az biztos, hogy tavaly hozzávetőleg feleannyi méz került a magyar hordókba, mint az elmúlt évtizedekben.
Magyarországon folyamatosan nő a méhcsaládok és a méhészek száma: az országban több mint 20 ezren foglalkoznak méhészettel, a méhcsaládok száma pedig meghaladta az egymilliót – közölte Gere Antal Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) mezőgazdasági főosztályának állattenyésztési szakreferense kedden Budapesten egy szakmai fórumon.
Kevesebb lesz idén a méz az időjárás miatt – írta a pénteki Napi Gazdaság.
Magyarországon a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban, 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, így a méhpopuláció sűrűsége meghaladja 11 családot négyzetkilométerenként – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pénteken.
100 üveg mézet rendelt Károly herceg a királyi család számára, az egyik erdélyi méztermelőtől Szászkézden.
Erősen közepesnek értékelte a maga mögött hagyott idei méhészeti időszakot Bíró Péter, az Egri Méhész Műhely Egyesület elnöke. Elmondása szerint a tavalyihoz képes jobban sikerült a mostani idény. Akadt mézelő növény, mely jól teljesített, a többség viszont gyenge termést hozott. A tavalyi az elmúlt két évtized legrosszabbja volt.
Az izlandiak abban reménykednek, hogy a méztermelés olyannyira fellendül, hogy még exportra is futja majd, ezért méheket importálnak a Finnországhoz tartozó Aland-szigetekről.