Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Akácmézként árulták az áruházláncok az egyik legnagyobb hazai mézeladó, Klenáncz József termékeit, amelyekről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég kimondta, hogy nem viselhetik az akácméz elnevezést – írja a 24.hu.
A lap szerint a termékeket a Magyar Mézkiszerelők Egyesülete és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület jelzése alapján kezdte vizsgálni a hatóság. A két szervezet laboratóriumi vizsgálatokra hivatkozva azt állította, hogy míg az akácmézben a tudományos kutatások és a szakmai tapasztalatok szerint minimum 1,4 a gyümölcscukor és a szőlőcukor aránya, addig a Klenáncz-féle termékeknél csak 1,2 körüli. Ez nagyon alacsony adat, ami a cikk szerint azt jelzi, hogy valójában nem akácmézről van szó.
A Nébih laboratóriumi és nyomonkövetési vizsgálatok alapján megállapította, hogy a termelő jogsértést követett el három tételazonosítóval megjelölt méz esetében. Elrendelte továbbá a termékek kivonását a forgalomból minőségmegőrzési időre és kiszerelési egységre való tekintet nélkül.
A Magyar Mézkiszerelők Egyesülete azt írta a lapnak, hogy az akácméz ára 50-100 százalékkal magasabb, mint az egyéb mézeké, vagyis véleményük szerint Klenáncz megkárosította a fogyasztókat.
A nyolc CBA-üzlet tulajdonosaként is ismert Klenáncz Józsefet kereste a 24.hu, de nem sikerült megszólaltatnia.
A Nébih által jogsértőnek talált termékeket a Tesco és a CBA már visszahívta, a Spar még várja, hogy Klenáncz cégétől vagy a Nébihtől hivatalos megkeresést kapjon, addig árulja a termékeket.
Klenáncz termékeit nem először találják kifogásolhatónak: 2016-ban a CBA, a Spar, az Auchan, a Metro és az Aldi is levette a polcairól a kínai „mézzel” felöntött termékeit.
