A kormány egyeztet az iparkamarával annak átalakításáról, ám a kamarai biztos kinevezését nem tartja gyámság alá helyezésnek Nagy Elek, az MKIK elnöke, aki szerint a kormányzati kritikák és a belharc az előző vezetés öröksége. Azt is elárulta, meddig maradna elnök. Interjú.
Szintet lépett az iparkamarán belüli harc, a volt elnök, Parragh László egy nyilvánosságra hozott, a kamarai vezetőknek is elküldött levélben parazitáknak nevezte a kamara új vezetését, és eltávolításukat sürgette. Közben a kormány bejelentette a kamara teljes átalakítását, az új elnök, Nagy Elek pedig ezt követően távozni tervez a szervezet éléről.
Az online tér és a kampány szerinte időközben megváltoztatta a polgári körök szerepét. Nagy Elek abba a körbe lépett be, amelynek Orbán Viktor az alapítója.
Megszűnik a kötelező kamarai hozzájárulás közutálatnak örvendő intézménye. A kormány gyámság alá helyezte az iparkamarát, és személyi megújulást vár, de nem világos, hogy mik a céljai a számos közfeladatot ellátó, ám belső konfliktusokkal küzdő kamarai rendszerrel. Az sem világos, mi lesz a kedvezményes Széchenyi-hiteleket kezelő MKIK-céggel, a Kavosszal.
Nyílt levélben fordult az országos kamara elnöke ellen négy megyei és egy városi kamara első embere.
Bánfi Zoltán szerint Nagy Elek jogszerűtlenül rúgta ki őt, hivatalosan indoklás nélkül, valójában azért, mert nem volt elég együttműködő. A volt vezető konkrét befolyásolási kísérletekről számolt be, de szerinte a döntéseket végül szakmai alapon hozták.
Az MKIK szerint a jövőben változnak a feladatok, ezért más típusú vezetés szolgálja jobban a hazai vállalkozók érdekeit.
Szerintük eleve csak az fizessen az MKIK-nak, aki valóban igénybe veszi a szolgáltatásaikat, a többieket hagyják békén ezzel.
Fordulatra van szükség a gazdaságfejlesztésben, felértékelődhet a külső tanácsadók szerepe – mondja Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A kötelező kamarai hozzájárulás átalakítása terítéken van.
Pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elnöke sokáig benne volt a pikszisben, és teljesen azonosult is a kormányzati narratívával.
A Főtaxi tulajdonosi szerkezetének egyszerűsítése mellett a jövőre készül Nagy Elek: tovább szűkül a versenyzők száma a taxispiacon, és jönnek az önvezető autók.
A rendszerváltás utáni legnagyobb külföldi megbízásként indult, másfél évtizede viszont a polgárháború miatt meghiúsult projekt miatt 63,3 millió dinár visszafizetésére kötelezte a bíróság a Nemzetközi Vegyépszert – értesült a HVG.
A vállalkozások fele, a kkv-k kétharmada fog áremeléssel válaszolni a magasabb bérekre.
Nagy bejelentést ígért a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Nagy Elekkel tartandó sajtótájékoztatójára. Az adóreform még várat magára, kiderült viszont, hogy az Otthon Starthoz hasonló feltételekkel vehetnek fel kölcsönt a vállalkozások is. A miniszterelnököt kérdezték az adórendszerről és a Szőlő utcai ügyről is.
175 éves a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a szervezet Sopronban emlékezett meg a mérföldkőről.
A Harcosok Klubja után újabb digitális toborzással próbálkozik a miniszterelnök.
Úgy tűnik, Orbán Viktor Ukrajna-ellenes napot tart: reggel így indított a Kossuth rádióban, néhány órával később pedig ugyanezt adta elő az MKIK gyűlésén is. Elsorolta, hogy 2022 óta mi mindenben segítette a kormány a vállalkozásokat, és csupa jót ígért 2026 utánra is – ha ők maradnak. Ha nem, akkor viszont világvége, gazdasági hanyatlás, GMO-s élelmiszerek és adóemelés jön.
Új szereplők és új szerepkörök mutatkoztak be a magyar gazdaság hagyományos évnyitóján, ahol az is kérdés: milyen patronokat tartogat még a kormány az után, hogy Orbán Viktor már februári évértékelőjében elkezdte az osztogatási programot. Élő közvetítésünk a gazdasági évnyitóról.
A VOSZ nélkül kötött alkut az MKIK Nagy Márton minisztériumával, így kizárólag rajta keresztül pályázhatnak a vállalkozók a tőkeprogramra.
