A lábasfejűekben, például a polipokban és a tintahalakban található pigmentek adták az ötletet amerikai kutatóknak, hogy olyan fényvédő anyagot hozzanak létre, amely nemcsak erősebb az eddigieknél, de nincsen káros hatása sem az emberre, sem az óceánokra.
Normál bőrtípusnál már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet.
Egy nagyjából Brazília méretű pajzzsal érnék el az MIT szakértői, hogy kevesebb napsugár érje bolygónkat, így redukálva a globális felmelegedés hatásait.
Extrém UV-B-sugárzás várható, már negyed óra után le lehet égni.
A globális felmelegedés elleni harcban elsőre logikus megoldásnak tűnhet, hogy a beérkező napfény csökkentésével próbáljunk gátat szabni a klímaváltozásnak, ennek azonban nagyon komoly következményei lennének. Most úgy tűnik, van olyan forgatókönyv, amivel jól járhatunk.
Erősebben sugárzott a Nap 4,5 milliárd évvel ezelőtt, mint most, mert aktív fázisát élte a csillag – állapították meg svájci kutatók, akik a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) különösen érzékeny tömegspektrométere segítségével végeztek új méréseket.
A tengerszint feletti magasság emelkedésével növekszik a melanóma előfordulási gyakorisága, ugyanakkor csökken a rosszindulatú daganat okozta halálozás aránya – ezt állapították meg új tanulmányukban a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatói.
