A NATO főtitkára felszólította Oroszországot, hogy vonja ki erőit Ukrajna határairól. Eközben a fehérorosz elnök kijelentette: ha a nyugati országok részéről fenyegetés éri, kész atomfegyvereket fogadni országa területén.
Szergej Lavrov szerint a csapatvisszavonás ellenére is folytatódik a nyugati „hisztéria”.
A német hadsereg volt főfelügyelője szerint Putyin pontosan kiszámolta, mit is hoz neki a tegnap bejelentett csapatvisszavonás, így a sakkhúzással bizonyítani akarja, hogy melléfogtak az amerikaiak, amikor korábban azt közölték, hogy ma indul az invázió. Harald Kujat, aki dolgozott a NATO Katonai Bizottságának vezetőjeként is, a Focus című hetilapnak elmondta, hogy alaptalanok a félelmek, mert Oroszország csupán blöfföl.
Az Egyesült Államok elnöke reagált azokra a hírekre, miszerint Moszkva csökkenti a csapatai számát az ukrán határ mellett. Üzent az orosz népnek is.
Elégtelennek nevezte Szergej Lavrov azokat a válaszokat, amelyeket az Washington és a NATO a biztonság oszthatatlansága elvének értelmezésére vonatkozó kérésükre adott.
Egyetlen elvétett lépés elég ahhoz, hogy a helyzet olyan súlyossá váljék, mint 1945 óta még soha.
Ukrajnában Európa biztonsági érdekei is kockán forognak – mutatott rá Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonságpolitikai Fórum igazgatója a Die Weltben.
A nyolc F-16-os vadászgép és a repülőrajt kiszolgáló mintegy 150 katona pénteken érkezett meg az országba.
Az orosz elnök szét akarja zilálni az észak-atlanti szövetségesi kapcsolatrendszert, ezért hamis illúziókba ringatja azokat, akik ezeket elhiszik neki - mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.
Marcin Przydacz azt pedzegette Magyarországgal kapcsolatban, hogy az oroszoknak mintha sikerülne egy NATO-tagországot kivonnia az egységes fellépésből. A lengyel–magyar együttműködést az uniós politikával szemben taktikai szövetségként jellemezte Przydacz.
A britek megkétszereznék az Észtországban állomásozó csapataik számát, illetve harci repülőgépeket telepítenének Dél-Európába.
A külügyminiszter a Euronewsnak számolt be arról, hogy a magyar hadsereg elegendő az ukrán-orosz konfliktus idején is.
Jens Stoltenberg szeptember végéig marad az észak-atlanti szövetség élén, majd utána menne át a jegybankba.
Az ukrán válságban az erődemonstráció és az óvatosság szűk mezsgyéjén egyensúlyoznak a washingtoni politikusok. A helyzet próbára teszi a Vlagyimir Putyint jól ismerő Joe Biden tapasztalatát is, ráadásul, bár látszólag kétpárti támogatás övezi a Moszkvával szembeni fellépést, az amerikai politika megosztott számos fontos részletkérdésben, a republikánusok trumpista szárnya pedig egyenesen oroszpárti véleményeket hangoztat.
A külgazdasági és külügyminiszter korábban ennek ellenkezőjéről beszélt.
Putyin még a jelenlegi feszült helyzetben is tudja, hogy vannak igaz barátai az EU-ban, az egyik közülük bizonyosan Orbán Viktor - mutat rá az Al-Jazeera honlapján megjelent kommentárjában Dimitar Becsev, az Oxfordi Egyetem tanára, a Carnegie Europe agytröszt vendégkutatója.
A brit külügyminiszter földrajztudását és Boris Johnson zavartságát is kigúnyolták az orosz kormányszóvivők. A külügyminiszter még ennél is mélyebb ütést kapott.
Az Egyesült Államok hajlandó lenne megegyezni Oroszországgal az európai rakétatelepítések ügyében, amennyiben a Kreml visszafogja magát az ukrán kérdésben.
Az orosz csapatösszevonások folytatása miatt szükség van a NATO keleti szárnyának megerősítésére. Az amerikai elnök szerint nem ez lesz az utolsó mozgósítás.
