Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Lengyelország a következő NATO-csúcstalálkozón hivatalosan is javaslatot fog tenni egy ukrajnai békefenntartó misszióra – közölte Mateusz Morawiecki miniszterelnök pénteken. Az ötlet maga már korábban felmerült a lengyelekben, egészen pontosan Morawiecki pártjának, a Jog és Igazságosságnak a valódi erős embere, Jarosław Kaczyński vetette fel még kedden, miután találkozott Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Kaczyński szerint egy olyan missziót kellene küldeni Ukrajnába, amit a NATO, vagy valamilyen szélesebb nemzetközi struktúra felügyel (itt vélhetőleg az ENSZ nevét nem akarta kimondani, mivel az orosz vétó árnyékában nagyjából esélytelen is lenne egy ilyen vállalkozás) és rendelkezne azzal a felhatalmazással, ami lehetővé teszi számára az önvédelmet.
Az orosz–ukrán háborúról tudósító hírfolyamunkat alább találja:
Újabb szankciók Oroszország ellen, élelmiszerhiánnyal küzdhetnek az orosz csapatok - percről percre az orosz-ukrán háborúról
A hadműveletek huszonharmadik napjában járunk, Ausztrália és Japán újabb szankciókat vezettek be Oroszország ellen, míg a brit védelmi minisztérium értékelése szerint az Ukrajnában harcoló orosz csapatoknak egyre keményebb logisztikai kihívásokkal kell szembenézniük.
