Egyre durvább a háború Ukrajnában, és Vlagyimir Putyin is egyre fenyegetőbb üzeneteket fogalmaz meg. Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Corvinus Egyetem docensét kérdeztük az elmúlt napok nyilatkozatairól, a magyar kormány mozgásáról és arról, kimondható-e, hogy háborús bűnt követett el Oroszország, például az evakuálás megakadályozásával vagy az atomerőműveknél kialakult harcoknál.
Kamala Harris a lengyel elnökkel és a miniszterelnökkel is találkozik, ahol téma lesz az Ukrajnának szánt MiG-29-esek ügye. Az alelnök szerint sok ötlet van az asztalon.
Ukrajna is azon államok között van, amelyeket a NATO és az USA segített abban, hogy hatékony helyi ellenállási rendszert alakítson ki egy esetleges megszállóval szemben. Az ellenálló műveleti koncepció lényege, hogy az ezt alkalmazó országok képesek legyenek kemény katonai és polgári ellenállást kifejteni ellenséges megszállás esetén. Ukrajnában dőlhet el, mennyire működőképes a módszer.
Az ukrán külügyminiszter szerint országának nincs más választása, mint megnyerni a háborút.
Az amerikai külügyminiszter a balti országokban tart villámlátogatást.
A miniszterelnök bejelentette, kormányhatározat erősíti meg, amit a kormány régóta hangoztat: Magyarország nem engedi át a területén Ukrajnába fegyvereket. A határozat szerint azonban mégis, ha az kerülőúton, egy másik NATO-tagállam érintésével jut csak el Ukrajnába.
Oroszország inváziójának kezdete óta 14 ország küldött "biztonsági segítséget" Ukrajnának.
Nem teljesen alaptalan az orosz-ukrán háborút összehasonlítani a II. világháborúval, most nagyjából 1938-ban „vagyunk”, mikor Hitler a müncheni szerződéssel jogot kapott Csehszlovákia feldarabolására, ami nem elégítette ki terjeszkedési vágyait - mondta a hvg360-nak adott interjúban Mitrovits Miklós történész. Most Putyin várta volna el a Nyugattól, hogy nézze el Ukrajna megcsonkítását és egy bábkormány felállítását. Szemben a harmincas évek végével most sokkal gyorsabbak az események. Mik a lehetséges forgatókönyvek? Mit számít, ha nem küld Magyarország fegyvert?
Biztosra veszik, hogy repültek már ukrán katonai gépek Romániába.
A védelmi kiadásokat a GDP 3%-ára emelik, a hadsereg létszámát 250 000 főre, és bevezetik az önkéntes alapkiképzés lehetőségét – erről tárgyalt a héten a lengyel parlament.
„Ez embertelen. Ez a nemzetközi jog megsértése” – hangoztatta a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg.
Napóleon kora óta nem vettek rész háborúban.
Jens Stoltenberg szerint az orosz–ukrán háború az elmúlt évtizedek legsúlyosabb katonai agressziója Európában.
A külgazdasági és külügyminiszter a NATO rendkívüli értekezlete után jelentkezett be.
Volodimir Zelenszkij sajtótájékoztatóján azt mondta, ha Ukrajna nem lesz többé, akkor Lettország, Litvánia és Észtország lehet a következő.
Összekovácsolta a NATO-t, kohéziót adott az Európai Uniónak, és ehhez még Orbán Viktort is igazodásra kényszerítette Vlagyimir Putyin az Ukrajna elleni invázióval, aminek a politikai szándéka is visszafelé sült el.
Orbán Viktornak nemcsak azért van morális felelőssége, mert blokkolta a NATO-Ukrán Tanács működését, hanem mert egy EU- és NATO-tagállamban ekkora geopolitikai befolyást biztosított Oroszországnak és Kínának – mondta a hvg360-nak Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa. Szerinte Orbán nemcsak a saját mozgásterét illetően tévedett, hanem Magyarország biztonságpolitikai pozícióit is durván aláásta. Interjú.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn kora délután Koszovóban tartott sajtótájékoztatót.
A NATO Reagáló Erőket most először vonják be védelmi céllal.
Aligha fér kétség hozzá csaknem egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin parancsára orosz csapatok indítottak támadást Ukrajna ellen: a Kreml célja nemcsak Kijev megtörése, hanem egyenesen annak bevétele is. Közben az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia is szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, de a nagyon kemény, nagyon fájdalmas döntések elmaradtak, jobb esetben késnek. Magyarország már készül az Ukrajnából érkező menekültek fogadására, közben a konfliktus máris a kampány egyik témájává vált. Kövesse az eseményeket a hvg.hu-val és a hvg360-nal, ahol kiküldött tudósítóink jelentkeznek rendszeresen az ostromlott Kijevből.
