Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A NATO vezetői négy további harccsoport felvonultatását hagyhatják jóvá a csütörtöki csúcstalálkozójukon. Erről a szervezethez delegált amerikai követ, Julie Smith beszélt szerdán a CNN tudósítása szerint. Smith elmondta azt is, hogy ezen harccsoportok nem csak „nemzeti erőkből” fognak állni, amivel arra utalhatott, hogy külföldi csapatok is részt vesznek majd a műveletben. A követ csütörtökre ígért további tájékoztatást a helyzetről, annyit azonban még elmondott, hogy a célországok Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia lesznek.
A NATO-nak még fel kell mérnie, hogyan reagáljon arra, hogy Oroszország nyíltan megszegte az 1997-ben kötött NATO–Oroszország Alapokmányt. Minden lehetőséget megvizsgálnak, többek között szó lesz a lengyelek békemissziós javaslatáról is.
A magyarországi harccsoporttal kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Honvédelmi Minisztériumhoz, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Az orosz–ukrán háború eseményeiről tudósító hírfolyamunkat alább találja:
Gyerekkórházat lőttek az oroszok, Zelenszkij videón jelentkezik be a rendkívüli NATO-EU-csúcson - percről percre a háborúról
A nyugatiak sorra ítélik el Oroszországot, amiért nem zárták ki teljesen az atomfegyver használatát, a NATO és az EU vezetői Ukrajnának szánt segítségről és az oroszok elleni újabb szankciókról dönthetnek. Percről percre követjük az orosz-ukrán háború szerdai híreit.
