Mintegy kétezer elévült bírság tervezett behajtásáról értesítette múlt héten az Intrum Justitia követeléskezelő cég az érintetteket, mint kiderült, tévesen, egy technikai probléma miatt. Erről a társaság kommunikációs ügynöksége tájékoztatta a hvg.hu-t, miután egy több mint egy évtizeddel ezelőtti, vagyis többszörösen elévült bírság kamatokkal növelve több százezer forintos összegéről érdeklődtünk.
Éves szinten 30 százalékkal nő a kifizetetlen áramszámlák összege Görögországban, a többségi államú tulajdonú áramszolgáltató így egyre inkább a pénzügyi szakadék felé halad.
A késedelmes fizetés a mikrovállalkozásokat és a szolgáltatóiparban tevékenykedő vállalatokat érintette.
A nemfizető vevő kellemetlen partner, a társaságiadó-alap csökkentésével azonban enyhíthetik veszteségüket a vállalkozások. Az egy éven (365 napon) túl lejárt követelés értékének 20 százalékával, de legfeljebb a követelésre elszámolt (és egyéb csökkentő tételként még figyelembe nem vett) értékvesztés összegével csökkenthetik a vállalkozások adóalapjukat. Az Adózóna cikkéből kiderül, hogyen lehet ezt nyélbe ütni.
A 72 ezer adós közül, akiket a bankok megkerestek, csak négyezerrel tudtak megállapodni.
Az európai vállalati számlák értékének közel egyharmadát késve egyenlítik ki, 6 százalékuk legalább 60 napja lejárt, míg 3 százalékukat sohasem fizetik ki – derül ki az Atradius Hitelbiztosító 13 nyugat- és dél-európai ország, valamint Törökország vállalati fizetési szokásait áttekintő tanulmányából. Az Atradius Fizetési Szokások Barométer szerint a helyzet Görögországban a legrosszabb, ahol a 90 napon túli tartozások aránya megközelíti a 20 százalékot.
Továbbra is alig kezelik a nemfizetésből adódó üzleti kockázatokat a magyar vállalkozások másik 16 európai ország cégeinek átlagához képest, eközben – a csődtörvény módosítása ellenére – az első negyedévben 35 százalékkal több új felszámolást indítottak, mint egy évvel korábban. Aktív követelésmenedzsmentet a magyar cégek mindössze 7 százaléka alkalmaz, szemben a 35 százalékos európai átlaggal.
