Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Több mint 60 ezer jelzáloghiteles család otthona kerülhet veszélybe hamarosan, ha nem képesek vagy hajlandók megegyezni a nekik hitelező pénzügyi intézménnyel - írta meg a Világgazdaság. A hitelintézeteknek tavaly ősszel kellett megkeresniük a nem fizető adósokat, hogy megállapodjanak velük a tartozás rendezéséről.
A jegybank arról számolt be, hogy 2016 végéig 72 ezer adóst kerestek meg a hitelintézetek, közülük azonban csupán négyezerrel sikerült megegyezniük. Közülük nagyjából háromezren megtarthatták az ingatlanukat. A megállapodások közel fele a hitel átalakításával zárult, az adósok csaknem ötödét pedig a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programjába léptették be.
Az adósok közel harmada ellenáll, és az MNB közlése szerint nem minősül együttműködőnek. Az UniCredit tapasztalatai szerint például előfordul, hogy több adós és kezes is van, akik nem tudnak egymással megegyezni. A CIB-nél úgy látják, sok esetben alacsonyabb törlesztést szeretnének az ügyfelek, mint ami a bank által nyújtható, illetve az MNB által elvárt megoldásokból adódik.
A Budapest Banknál az adósok jelentős hányada át sem vette az ajánlással kapcsolatosan küldött leveleket, és sokakkal telefonon sem sikerült kapcsolatba lépni. A K&H-nál pedig azt tapasztalják, az ügyfelek gyakran nem fogadják el egyik általuk kínált lehetőséget sem.
A pénzügyi intézmények tavaly az utolsó negyedévben 464 lakóingatlan kényszerértékesítését kezdeményezték, az év egészében pedig 1093-szor indítottak ilyen eljárást, négyszer több alkalommal, mint 2015-ben - emlékeztet a lap.
