Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az értékvesztés elszámolásakor nem árt az óvatosság, mivel a behajthatatlan követelés számviteli törvény szerinti és a társasági adóról szóló törvény szerinti fogalma nem teljesen azonos. Ezért az értékvesztés elszámolása, a behajthatatlan követelés leírása és annak társasági adóalapra való hatása – annak eldöntése, hogy mikor kell adóalap-növelő tételként figyelembe venni a leírt követelést – gyakran okoz fejtörést a könyvelőknek – írja az Adózóna.
A behajthatatlan követelés egyrészt a számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelést jelenti, másrészt ide értendő azon követelések bekerülési értékének 20 százaléka, amelyeket a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlített ki a vevő.
Ha a követelés elévült, illetve nem érvényesíthető bíróság előtt, akkor ennek 20 százaléka nem tartozik a behajthatatlan követelések körébe a társasági adó szempontjából (4.§ 4/a pont), bár a számviteli törvény szerint ezek is behajthatatlannak tekinthetők. Fontos, hogy a 365 napon túl lejárt követelések bekerülési értékének 20 százalékával akkor is csökkenthető az adóalap, ha a követelés egyébként – a számviteli törvény szerint – nem minősíthető behajthatatlannak.
