David Pressman nagykövetnek a Nemzetközi Beruházási Bank elleni szankcióra vonatkozó bejelentése után a kormányközeli sajtó folytatta keményen Washington-ellenes hadjáratát, írja a DW szerzője, Keno Verseck.
Csütörtök este jelent meg a kormányhatározat.
24 óra sem telt el az után, hogy az amerikai nagykövet bejelentette a bank és vezetői elleni szankciókat.
Csaknem egy teljes nap eltelt, mire hivatalos kormányzati reakció érkezett a kabinet egy tagjától az amerikai nagykövet szankciókat tartalmazó bejelentésére, de mire megérkezett Szijjártó Péter harcias nyilatkozata, közben a kormány a hírek szerint nagyon is visszavonulót fújt.
Nem lesz több magyar delegált a Világgazdaság értesülése szerint.
Elemi érdeke az amerikai szankciók alá vett Nemzetközi Beruházási Banknak, hogy egy pillanatig se legyen hivatalosan orosz többségű, ahhoz pedig, hogy ezt meg lehessen oldani, magyar segítségre is szükség van. Kérdés, a magyar kormánynak meddig éri meg pénzelni az összeomlás elől menekülő bankot.
A magyarországi orosz külképviselet sajátos reakcióját David Pressman amerikai nagykövet szerdai beszéde váltotta ki.
A kormányközeli nyilvánosságban az Amerika-ellenes hangokat egyelőre nem csavarták lejjebb, de maga a kormány még nem szólalt meg azok után, hogy az Egyesült Államok szankciós listára vett egy részben magyar állami tulajdonú orosz bankot és a vezetőit.
Nem ez volt Boros Imre közgazdász egyetlen meglepő kiszólása, még azt is bejelentette, hogy a kémbank első számú részvényese Magyarország.
A magyar kormány homokot szór a nyugati együttműködés gépezetébe, közben pedig nem sok érdeklődést mutat afelé, hogy javítsa viszonyát az Egyesült Államokkal. A helyzet viszont a Washington Post szerint egy csapásra változhat – ha 2024-ben a republikánusok átveszik a hatalmat.
Orbán Viktor és propagandagépezete megtehette volna, hogy változtat az oroszpolitikáján, ehelyett egy háború kellős közepén nekiment a legfőbb katonai szövetségesének. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államok befolyásoló ügynökként tekint Orbán Viktorra, a befolyásoló ügynököket pedig kiszorítják – véli szakújságíró kollégánk, Dezső András, aki videós podcastunkban magyarázta el, milyen folyamat kezdetét jelenthetik a Nemzetközi Beruházási Bankra kivetett amerikai szankciók.
Mindezt a Fidesz kommunikációs igazgatója azt követően mondta el, hogy az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a kormány oroszbarátsága miatt jelentett be szankciókat.
Érkeznek az ellenzéki reakciók a „kémbank” elleni amerikai szankciók bejelentésére.
Laszlóczki Imre rossz társaságba keveredett: az Egyesült Államok szankciós listáján rajta van többek között Vlagyimir Putyin orosz és Bassár el-Aszad szíriai elnök is. De mivel jár rajta lenni egy ilyen listán?
Laszlóczki Imre vérbeli karrierdiplomata, aki 1987 óta az összes kormány alatt a külügyben dolgozott. Egészen 2019-ig, amikor átigazolt a most vele együtt amerikai szankciók alá vont orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankhoz.
Erősebb és talán célzottabb “támadásra” számított az amerikai nagykövettől a kormány és a Fidesz – erre utaltak a még nem is ismert bejelentésnek megágyazó előzetes reakciók. Ehhez képest “csak” az orosz “kémbank” néhány vezetője – köztük egy magyar állampolgár – került szankciós listára.
A Nemzetközi Beruházási Bank már hetekkel a mostani amerikai szankciók elrendelése előtt gyakorlatilag beszüntette működését, írtuk itt a hvg360-on. Most újraközöljük cikkünket, amelyben arról volt szó, hogy az orosz hátterű, budapesti székhelyű pénzintézetnek keresztbe tett a háború, hitelezését felfüggesztette, hogy saját adósságát tudja menedzselni, ám Magyarország még kitart mellette.
A sokszor kémbanknak titulált Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője elleni amerikai büntetőintézkedések mostani elrendelése előtt csaknem két évvel írtuk itt a hvg360-on, hogy Magyarország az orosz ügynökök bázisává vált, mert Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban. Alább 2021 májusi cikkünket közöljük újra.
Laszlóczki Imre, a budapesti székhelyű orosz „kémbank” most amerikai szankciós listára került magyar alelnöke 2019-ben adott interjút a hvg.hu-nak. Akkor mesélt arról, miért Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója után jelentették be a bank Budapestre költözését, illetve mit szólnak a kezdettől fogva őket ért vádakhoz.
A budapesti székhelyű orosz bank amerikai szankciós listára került, összeszedtük a legfontosabb információkat róla.
