„A 2023. április 12-én bejelentett intézkedések értelmében az Amerikai Egyesült Államok a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank három vezető tisztségviselőjét szankciós listára helyezte. A Kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette.

Ezért a Kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből.”

Ennyi áll abban a közleményben, amelyet a Gazdaságfejlesztési Minisztérium adott ki két órával az után, hogy a Világgazdaság értesüléseire hivatkozva írt a kilépésről. A portál az állam által delegált személyek visszahívásáról írt, a magyar részesedés visszavonásáról nem.

Nagy Márton, a tárca vezetője kormányzóként képviselte eddig Magyarországot a bank kormányzótanácsában, a HVG korábban arról írt, hogy ő volt az, aki igyekezett közbenjárni a belga pénzügyminisztériumnál a pénzintézet érdekében, miután az országban működő Euroclear zárolta annak pénzeszközeit az ukrajnai háború kitörését követően. Ezt egyébként egy képviselői kérdésre válaszolva Fónagy János, a tárca államtitkára tagadta, pontosabban azt, hogy Nagy levelet küldött volna ebben az ügyben.

Azt már februárban tudni lehetett, hogy a bank helyzete a zárolások miatt megroppant, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu kérdésére egy kormányinfón is elismerte, a bank nehéz helyzetbe került, „nem tudom, hogy megmenthető-e". Arra a kérdésre azonban – Fónagyhoz hasonlóan – nem adott választ, kilépést tervez-e a kormány. Gulyás később azt is közölte, hogy addig nincs gond, amíg szankció alá nem esik a pénzintézet – ez történt meg szerdán.

A szankciók kivetését David Pressman amerikai nagykövet azzal a jó ideje emlegetett aggállyal hozta összefüggésbe, hogy az NBB valójában kémtevékenységet folytat. Volt azonban egy másik fenyegetés is: mivel a bankból Magyarországon kívül az összes uniós tagország kivonta részesedését, félő volt, hogy Oroszország tulajdonrésze 50 százalék fölé kerül, ebben az esetben pedig szintén korlátozás alá eshetett volna az Európai Unióban.

A budapesti orosz „kémbank" vezetői is felkerültek az amerikai szankciós listára

A hivatalos listát az Egyesült Államok Külföldi Vagyonellenőrzési Kincstári Hivatala adta ki. Cikkünk frissül A Magyarországon működő Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője és maga az intézmény is felkerült az Egyesült Államok hivatalos szankciós listájára.