Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Frissítés:
A Telex április 17-i cikkében azt írta, félreértelmezték Boros az interjúban elhangzott szavait, amikor a volt miniszter azt mondta: „Úgy gondolom, hogy egy lépéssel le vannak maradva az urak. Mert ha Oroszországot akarják ütni, akkor tulajdonképpen egyik szövetségeséket ütik, Magyarországot, tudniillik mi vagyunk az első számú részvényesei ennek a banknak egy jó ideje”. Boros második mondatából nem derül ki egyértelműen, hogy a „szövetséges” szóval Boros pontosan kire utal: könnyen értelmezhető úgy a mondat, hogy a volt miniszter szerint Magyarország Oroszország szövetségese. A Nemzetközi Beruházási Bank igazgatósági tagja azonban nem Oroszországra gondolt Magyarország szövetségeseként, hanem az Egyesült Államokra.
A kormánypárti médiában viszonylag felkapott megmondóembernek számító Boros Imre közgazdásznak (képünkön) eredetileg a hurráoptimista gazdasági hangulatra rácáfoló inflációs számokat kellett volna megmagyaráznia, ám a köznyelvben kémbankként elterjedt Nemzetközi Beruházási Bank ellen hozott amerikai szankciók ezt felülírták – legalábbis ez jön le a felületes szemlélőnek, ha megtekinti a Hír Tv szerdai Napi Aktuális című műsorát.
Persze az első Orbán-kormány hajdani PHARE-miniszterét nem kellett félteni, Boros ugyanis manapság Bayer Zsolt és Bogár László társaságában igazítja el a nagyérdeműt rendszeresen a világ dolgairól, így most is tett nem egy, hanem rögtön két erős állítást. Egyrészről a KGST mementójaként hátramaradt Nemzetközi Beruházási Bank (Mezsdunarodnij Invesztyicionnij Bank) szankcionálásával szerinte
az USA úgy próbálja Oroszországot ütni, hogy közben az oroszok egyik szövetségesét, Magyaroszágot támadja.
„Ez nem piszlicsáré ügy, ez csak az első lépés" - Dezső András az amerikai szankciókról a Fülke Extrában
Orbán Viktor és propagandagépezete megtehette volna, hogy változtat az oroszpolitikáján, ehelyett egy háború kellős közepén nekiment a legfőbb katonai szövetségesének. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államok befolyásoló ügynökként tekint Orbán Viktorra, a befolyásoló ügynököket pedig kiszorítják - véli szakújságíró kollégánk, Dezső András, aki videós podcastunkban magyarázta el, milyen folyamat kezdetét jelenthetik a Nemzetközi Beruházási Bankra kivetett amerikai szankciók.
Ez a kijelentés azért figyelemreméltó, mert Boros nem csak egy a kormányzati megmondóemberek közül (mondtak ők vadabbakat is, a magyar–szovjet barátságról az állampárti diktatúra idején több cikkben is lelkesen áradozó Bencsik András például már rég hadat üzent volna az USA-nak), hanem tagja a kémbank igazgatótanácsának is, annak a testületnek, melynek orosz elnökét, Nyikolaj Koszovot és magyar alelnökét, Laszlóczki Imrét is szankciókkal sújtotta Washington.
Ki az a Laszlóczki Imre, akit az USA szankciós listára vett?
Laszlóczki Imre vérbeli karrierdiplomata, aki 1987 óta az összes kormány alatt a külügyben dolgozott. Egészen 2019-ig, amikor átigazolt a most vele együtt amerikai szankciók alá vont orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankhoz.
Boros rögvest el is mondta, hogy a banknak Magyarország az első számú részvényese. Ez megint csak egy nem gyenge kijelentés, mert bár az igaz, hogy az oroszokon és rajtunk kívül már mindenki otthagyta a pénzintézetet – legutoljára a bolgárok és a románok szálltak ki – és az orosz részesedés csökkenésével, valamint a többi tag távozásával növekszik a magyar tulajdonrész, ám
azt, hogy mi váltunk volna a bank főrészvényeseivé, eddig nyíltan senki nem mondta ki.
Persze ha ez igaz, akkor arra is remek magyarázat lehet, hogy miért igyekszik mindenféle racionalitással szembemenve a kormány kitartani a bank mellett, bár ugyancsak tény, hogy a pénzintézet a saját adósságainak menedzselésén kívül nem nagyon csinál már mást a háború kitörése óta, és ezáltal egyre közelebb kerül a csőd állapotához.
Boros Imre egyébként más szempontból is szakértőnek tekinthető a kérdésben, ugyanis a 2002-ben nyilvánosságra került dokumentumok alapján a kommunista állambiztonság SZT-tisztjeként működött. Ezt megjelenésekor Boros tagadta, ám 2007-ben már arról beszélt, hogy a VW-ügy miatt volt kapcsolata a magyar népköztársaság rendőrségével, végül pedig a 2011-ben Ungváry Krisztiánék által nyilvánosságra hozott adatbázisból is az derül ki, hogy Boros Imrét bizony a Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya SZT-tisztként tartotta nyilván, sőt, még fizetést is folyósított neki ezen a címen (ráadásul nem is megvetendőt, hiszen Boros alapilletménye + az SZT, illetve a nyelvtudási pótlékok együttesen 16 500 forintot tettek ki 1989-ben, amikor a KSH szerinti bruttó átlagkereset 10 571 forint volt). Boros állítása szerint ugyanakkor ezek az iratok hamisítványok. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy egyszerű, mezei ügynökök esetében is kivitelezhetetlen volt a hamisítás, ahogyan arra Ungváry Krisztián egy korábbi, portálunkon publikált írásában is rámutatott, így ez valószínűsíthetően méginkább így volt az SZT-tisztek esetében.
