Egy nappal a szavazatok összesítése előtt 10 százalékpontos maradáspárti előnyt jelzett egy online közvélemény-kutatás. A pénteki sorsdöntő népszavazás tétje, hogy Nagy-Britannia kilép-e az Európai Unióból.
Ha a britek kilépnek az EU-ból, annak mellékhatásait megszenvedheti a magyar gazdaság, akár hosszabb távon is. A forint, az autóipar, de még az uniós pénzcsap is sérülhet.
Náci propagandának nevezet J.K Rowling, Farage bevándorlás ellenes kampányát.
A Jo Cox parlamenti képviselő elleni halálos merényletet követően készült első felmérés szerint három százalékpontos előnybe került az EU-ban maradást pártolók tábora. A merénylet előtt pont fordított volt az arány.
A szeizmográfusok érzékelik az erősödő morajlást a mélyben, de nem tudni, mekkora lesz a kivédhetetlen kataklizma által végzett pusztítás – rendre ide lyukadnak ki a Nagy-Britannia uniós tagságáról szóló június 23-ai népszavazás következményeinek előrejelzései. Akárhogy döntenek a britek, az európai integráció belső hatalmi pozíciói alapjaiban változhatnak meg, az új tagállamok szempontjából pedig bármelyik kimenet végzetesnek bizonyulhat.
A The Sun kedden arra szólította fel a brit választókat, hogy az EU-tagságról jövő csütörtökre kiírt népszavazáson voksoljanak Nagy-Britannia kilépésére. A legújabb közvélemény-kutatások a távozást pártolók kisebb-nagyobb előnyét mutatja.
Voltak, akik kétszer írták alá az ívet, és voltak, akik hiányosan töltötték ki, ezért az eddig ellenőrzött aláírások 14 százaléka érvénytelen – közölte az NVI.
A nagy tiltakozást kiváltó gumifeldolgozójáról az MSZP kezdeményezett népszavazást. Először elutasították a kérelmüket, de most a törvényszék mégis hitelesítette azt, így kezdődhet az aláírásgyűjtés.
A britek fele megkockáztatná az unióból való kilépést, bár a lakosság 69 százaléka teljesen össze van zavarodva, és bizonytalan a kísérlet végkimenetelét illetően. Merőben hitkérdéssé vált tehát egy olyan lépés, amelynek gazdasági-politikai következményei totálisan megsemmisítőek lehetnek.
Svájc nagy többséggel utasította el a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését (FNA). A kezdeményezők mégis boldogok: ők még ennyi támogatóra se számítottak, és örülnek, hogy a svájci népszavazás nyomán most mindenütt Európában az FNA jövőbeni esélyeiről beszélnek.
Népszavazás kezdődött Svájcban vasárnap, amelyen egyebek között arról határoznak, hogy minden egyes állampolgár kapjon-e havi 2,5 ezer svájci frank (mintegy hétszázezer forint) feltétel nélküli alapjövedelmet.
A vasárnapi svájci népszavazás hullámot indíthat el Európában, Magyarországon a Párbeszéd Magyarországért (PM) tűzte a témát a zászlajára, de az MSZP is flörtöl a felvetéssel.
Tízezer aláírás hiányzik a 200 ezerhez, ezért nem lehet kötelezően kiírni népszavazást a bérplafonról.
Ha megvan a kétszázezer aláírás, akkor az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell rendelnie a népszavazást a bérplafonról.
„Szükségünk van a brit nukleáris erőre, gazdaságra, Londonra, a sokszínűségre” – mondta Martonyi János a minap, hozzátéve, „magyar érdek, hogy a britek az EU tagjai maradjanak”. Az is magyar érdek volna, hogy Magyarország az EU tagja maradjon. Csakhogy a kormány plakátkampánya nem ezt sugallja, sokkal inkább az ellenkezőjét.
A svájci falu simán kipengeti a pénzt a büdzséjéből.
Egy magánszemély adott be indítványt az Alkotmánybírósághoz a kvótanépszavazás ügyében, de nem árulták el, hogy ki az.
Orbán bizakodó azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel hogyan fog reagálni a kvótanépszavazásra annak ellenére, hogy számos kritikát kapott. A kormányfő is beszélt a Soros György-féle háttérhatalomról, de azt is mondta, még 2-3 parlamenti ciklus kellene ahhoz, hogy jó családpolitikát csináljanak.
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke és Szilvásy György, a Honfoglalás 2000 Egyesület elnöke közösen mondták el a Kossuth téren, hogy szerintük miért kell támogatni kötelező betelepítési kvóta ellen irányuló népszavazást, amit a kormány kezdeményezett. Szóba került Putyin is, mint a béke élharcosa, a liberális amerikai katyvasz, valamint a rágógumi. Videó.
