Az Egyesült Államok végül úgy határozott, hogy saját maga dolgozza ki az eszközt, amely pont olyan könnyen és észrevétlen tud ráállni a célszemélyek mobiljára, mint az izraeli vetélytárs, írja az amerikai napilap.
Az orosz elnök pánikba kergette a világot, amikor több tízezer katonát sorakoztatott fel az ukrán határon, mert úgy nézett ki, hogy küszöbön áll az invázió, amiből akár atomhatalmak összecsapása is lehet, ám a pokol veszélye még most sem hárult el – írja New York Timesban Lilia Shevtsova, a neves kremlinológus, Oroszország-szakértő, aki tanított élenjáró amerikai egyetemeken és Németországban, dolgozott tekintélyes kutatóintézeteknek, és akinek elemzéseit világlapok közlik.
Az amerikai napilap tekintélyelvűnek nevezte a magyar miniszterelnököt, aki elszánta magát, hogy megvétózik minden, a boszniai szerbek ellen tervezett európai szankciót.
A történelmi múlttal magyarázza a New York Times vendégkommentárja, hogy Lengyelország korábban a demokratikus átalakulás iskolapéldájának számított, ma viszont az előőrshöz tartozik az európai integráció szétverésében, a jogállam lebontásában.
A kilátások rövidtávon jók a politika fő áramlata számára, mert az emberek nagy része óvatosságot és védelmet igényel. De a szinte a végtelenbe tűnő zárlat és a kötelező oltás folytán fennáll a veszély, hogy a kormányok rosszul ítélik meg a közhangulatot. Többek közt ezt írja Ivan Krasztev bolgár politológus a New York Times-ban.
A lap szerint az amerikai légiháborút tévedések és civil áldozatok ezrei kísérték.
Ha az Európai Unió engedi, hogy a halál és szenvedés alaphelyzet legyen, akkor még inkább elmosódik a választóvonal az EU és a tekintélyuralmi rezsimek között, írja az amerikai lap a lengyel-fehérorosz határon zajló menekültválság kapcsán.
Kipattanhat a kínai ingatlanbuborék, és lehet aggódni, hogy az Evergrande ingatlanfejlesztő hatalmas adóssággondjai csak a jéghegy csúcsát jelentik. Aggodalomra ad okot, hogy a tekintélyuralmi vezetés a belső nehézségekre adandó válaszként külső ellenséget keres, figyelmeztet Krugman.
A volt elnök százmillió dolláros kártérítést követel, Mary Trumpot korábban leleplezőkönyvéért is beperelte – sikertelenül.
Oroszország nyilvánvalóan azt hiszi, hogy ütőkártyaként vetheti be a zsarolókat a diplomáciában, ha úgy hozza a sors, Joe Bidennek azonban világossá kell tennie, hogy a Kreml vagy lép, vagy megnézheti magát – írja a lap.
Van egy kis gondja a populista Orbánnak, valamint két elvbarátjának, Kaczynski lengyel és Jansa szlovén vezetőnek: egyre népszerűtlenebbek – olvasható a New York Timesban.
A vakcina-nacionalizmus és a vakcina-eufória gátolja a pandémia globális leküzdését, írja a szervezet etióp vezetője a New York Times-ban.
Világszerte nő az aggodalom a bebörtönzött orosz ellenzéki vezető egészségi állapota miatt, különösen azért, mert nem engedik be hozzá az orvosait. Most a New York Times is állást foglalt az ügyben.
Nem tudnak az orosz gyárak elég oltóanyagot előállítani, így az ország kénytelen vásárolni a technológiát átvevő külföldi partnerektől. A New York Times szerint az oroszoknál csak nyögvenyelősen halad az oltás – idáig csupán a lakosság 4,4 %-ának sikerült beadni a szert, míg az EU 10, az USA pedig 26 %-nál tart.
Trump politikája és annak eredménye volt az apropó a cikkhez, amely felidézi Sztálin és Hitler módszereit is, a jelenből pedig Putyint és Orbán Viktort említi külön.
A lap szerint Joe Bidennek azt kellene bizonyítania, hogy csupán pillanatnyi működési zavar volt az amerikai demokrácia szíve elleni támadás Trump megszállott követői részéről.
A játékot a híres amerikai lap Instagram-oldalán lehet elérni. Mobil nélkül nem működik.
Az amerikai lapban megjelent írásban az áll, hogy megfelelő jogi eszközök híján az unió maga sem tudja, hogyan mászhat ki a csávából a gigantikus helyreállítási alap blokkolása után.
Ha a még hivatalban lévő amerikai elnök nem fogadja el a választói akaratot, azzal az olyan populistáknak mutat példát, mint Orbán vagy Morawiecki, írja a New York Times szerzője.
Reflektorfényben az eredmény. A szó szoros értelmében.
