A Chicagói Egyetem egyik tekintélyes jogászprofesszora a New York Timesban kifejtette, nem tart attól, hogy Donald Trump nem tartja be az alkotmányos szabályokat, de azt nagyon is lehetségesnek tartja, hogy az elnök meggyőzi az amerikaiakat: nem működik a demokrácia, ezért nem is kell forszírozni.
Ezentúl Washington kaphatja majd a szemrehányásokat az általa eddig sokat bírált oroszoktól, kínaiaktól, irániaktól és még az észak-koreaiaktól is.
Egy philadelphiai lap főszerkesztője egy főcím miatt mondott le, és a New York Times is bocsánatot kért.
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász állandó rovatában a George Floyd halála után kialakult amerikai helyzetet elemzi, és azt írja, hogy a törvényt Trumphoz hasonlóan kevéssé tisztelő előd, Richard Nixon jobb volt, mint jelenlegi utódja.
Ezer koronavírus-áldozat nevével és kis leírásával üzeni a lap: senki nem csak statisztikai adat.
A New York Times publicistája, Ross Douthat elmagyarázza, miért nem mondható Trump Orbán legjobb amerikai tanítványának.
Olyan lapok is lehozták a hírt, mint a The Washington Post és a New York Times.
A közép-európai agrárbárók támogatásairól szóló cikk okozott vihart Brüsszelben.
Az amerikai lap a hét végén hosszú cikkben foglalkozott az európai agrártámogatások útjával, de többször is falakba ütköztek a kutatás során.
Amerikából nézve még lesújtóbb a magyar egészségügy helyzete.
David B. Cornstein különösen jó kapcsolatot ápol Orbánnal, a lap információi szerint emiatt többször az amerikai külügy irányvonalával is szembemegy.
Összeállt egy újsághirdetés erejéig a Google és a Netflix. A promóció nem elsősorban a tartalma miatt érdekes, hanem inkább azért, ahogyan el lehet olvasni.
Oroszbarát magyar szeparatistákra lőnek, de okkal bizonytalanok, hogy országuk vezetői kivel tartanak.
Szerinte a lap újságírói a nép ellenségei.
Az amerikai lap végigveszi az oroszbarát történeteket Paks II.-től a két fegyverkereskedő történetén át a Nemzetközi Befektetési Bankig, és arra jut, hogy miközben élesedik az ellentét a nyugati országok és Putyin között, a nagy magyar–orosz barátság felettébb gyanús.
A lelkész felidézte, hogy a nyolcvanas években Orbán még megvetette a vallást, megtérése után viszont nyílt támogatást várt Iványitól.
A lap szerint azt vizsgálták, hogy Trump tudatosan vagy öntudatlanul dolgozott-e össze Moszkvával, illetve hogy az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást.
Szombaton több amerikai lap ütközött nyomtatási és szállítási nehézségekbe.
