Lázár módosítódömpinget nyújtott be a végszavazás előtt
Az ügyészekre is az öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozhat majd Lázár János Fidesz-frakcióvezető hétfői, az alkotmánytervezethez benyújtott módosító indítványa nyomán.
Az ügyészekre is az öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozhat majd Lázár János Fidesz-frakcióvezető hétfői, az alkotmánytervezethez benyújtott módosító indítványa nyomán.
Diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére vonatkozó nemzetközi szabályokkal az a megszavazott alkotmánymódosító javaslat, amely szerint az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötik a bírói jogviszony felső korhatárát - derül ki abból a közleményből, amit az ország és az Európai Unió nyilvánosságához intéztek az ítélőtáblák, megyei bíróságok elnökei, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke valamint a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése.
A főbíró szerint a javaslat megalázó, szakmailag nem indokolható, hatályba lépése az ügyek tízezreinek átszignálásához, az állampolgárok és a gazdasági szervezetek jogvitáinak jelentős elhúzódásához, növekvő jogbizonytalansághoz vezet.
Közjogi méltóságokhoz és parlamenti képviselőkhöz fordultak a bírósági vezetők nyugdíjkorhatáruk csökkentése miatt. A kormánypárt döntésével a bírók egytizedét küldené nyugdíjba.
A bírák mintegy 6-8 százalékának már jövőre távoznia kellene a szakmából, amennyiben a Fidesz a bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó módosítóval együtt fogadják el az új alaptörvényt. Az ugyanis az általános korhatárra, azaz 62 évre csökkentené a bíráskodás lehetőségét. Az indulatokat kiváltó javaslat csak másodszorra, a Fidesz erőszakosságával ment át az alkotmányügyi bizottságon, melynek ülése után – a Népszava információi szerint – a Legfelsőbb Bíróság vezetősége is azonnal értekezletet hívott össze – írta a lap.
Nem felel meg az egyértelműség követelményének egy a nyugdíjkorhatár ügyében az Országos Választási Bizottság (OVB) által korábban jóváhagyott népszavazási kérdés.
Hosszas huzavona után Spanyolországban megállapodtak a szakszervezetek és a kormány képviselői a nyugdíjkorhatár emeléséről: 2013 és 2027 között - néhány kivételtől eltekintve - fokozatosan 67 évre emelkedik a korhatár a jelenlegi 65 évről.
A kormány pénteken ismertetett előrejelzése szerint 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre Magyarországon.
Egy még tavaly kihirdetett törvény értelmében visszaállítják, hogy az egészségkárosodott személy elmehet rokkantnyugdíjba a nyugdíjkorhatár előtt tíz évvel akkor is, ha rehabilitálhatónak minősítette őt a rehabilitációs szakértői szerv. A rendelkezés átmeneti jellegű, 2011 végéig szól.
Megszavazta a parlament, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. A gyakorlatban áttekinteni azonban nem ilyen egyszerű, hogy kire milyen szabályozás és miként vonatkozik. Az olvasó kérdésére az Adózóna nyugdíjszakértője, Molnár László válaszol.
Az Országgyűlés nem tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár emelését. A képviselők erről 31 igen, 241 nem és 22 tartózkodás mellett döntöttek keddre virradó éjszaka.
A kormány az édesanyák, a nők erőfeszítéseit és kettős helytállását kívánja elismerni azzal a példa nélküli kedvezménnyel, hogy korhatár nélkül nyugdíjba mehetnek azok, akik negyven évig járulékfizetői voltak a nyugdíjrendszernek - mondta a nemzeti erőforrás miniszter az erről szóló törvényjavaslat expozéjában kedden a parlamentben.
Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: míg 2011-ben körülbelül 24 ezer, 2014-ben már 36-40 ezer nő élhet a 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével.
Elsősorban politikai tesztértékű a népszerűsége mélypontján lévő Nicolas Sarkozy államfő számára az alig két héttel az előző országos tiltakozónap után csütörtökre meghirdetett általános sztrájk Franciaországban, amelyet 236 városban utcai tüntetések is kísérnek.
A nyugdíjkorhatár mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év lesz 2030-től, a nyugdíjpont értéke nem növekszik, az eddig kirívóan magas nyugdíjban részesülő közalkalmazottakat pedig az egységes nyugdíjazási rendszerbe sorolják, megszüntetve kiváltságaikat - ezek a fő pontjai a román képviselőház által megszavazott nyugdíjtörvénynek.
A francia nemzetgyűlés elfogadta szerdán a nyugdíjreform tervezetét, amelynek egyik legfontosabb eleme a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre. A gazdasági válság elmúlt két évében a francia nyugdíjrendszer deficitije háromszorosára nőtt.
Egy vezető német gazdasági szakember szerint hosszú távon elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár emelése, méghozzá 70 évre.
Több tízezer nőt érinthet a kormány azon terve, hogy januártól negyven év szolgálati idő után életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek a nők; a férfiak kedvezményes nyugdíjazásáról még nem tárgyalt a kabinet - mondta Iván László, a Fidesz nyugdíj- és idősügyi szakpolitikusa hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Az ötvenes éveikben járó brit munkavállalók fele gondolja úgy, hogy idő előtt biztosan nem megy nyugdíjba. Többségük az extra jövedelem érdekében még nyugdíjas évei alatt is dolgozna - írta internetes oldalán a Telegraph.
A kormány azt ígéri, hogy igazságosabb nyugdíjrendszert dolgoz ki, de a részletekről egyelőre keveset tudni.