A nyugdíjkorhatár mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év lesz 2030-től, a nyugdíjpont értéke nem növekszik, az eddig kirívóan magas nyugdíjban részesülő közalkalmazottakat pedig az egységes nyugdíjazási rendszerbe sorolják, megszüntetve kiváltságaikat - ezek a fő pontjai a román képviselőház által megszavazott nyugdíjtörvénynek.
A jogszabályra májusban a román parlament "felsőháza", a szenátus már áldását adta, de a képviselőház a döntéshozó testület ebben a kérdésben. A kormánypártot támogató parlamenti többség és az ellenzék között késhegyig menő vita folyt, ezért a szerda este elkezdődött vita és szavazás csak késő estére ért véget.
A jogszabály értelmében 2030-tól 65 év lesz a nyugdíjkorhatár a férfiak és a nők számára is. Ebben a korban azok vonulhatnak nyugdíjba, akik legalább 15 éven keresztül hozzájárultak a nyugdíjalaphoz. A tervezet elfogadásához az összes képviselő felének voksára plusz egy szavazatra (összesen 168 szavazatra) volt szükség. A kormányzó Demokrata Liberális Párt (PD-L), a koalíciós partner Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint a függetlenek honatyái össze is hoztak 170 voksot, 2 ellenszavazat és 3 tartózkodás volt.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői kivonultak a teremből, miután elutasították módosító javaslatukat, hogy a nyugdíjpont általuk szorgalmazott 45-százalékra emeléséről nyílt szavazás döntsön. Az ellenzék vereséget szenvedett e kérdésben, mivel a nyugdíjpont értéke megmaradt a kormány által javasolt 39 százalékon (az öregségi járandóság kiszámításakor alapul vett nyugdíjpont értékét a bruttó átlagbérhez viszonyítva számolják ki). Elbukott az az ellenzéki indítvány is, amely a nők esetében 63, a férfiak esetében 65 évben állapította volna meg a nyugdíjkorhatárt.
A jogszabály egységesíti a közalkalmazottak nyugdíjazási kritériumait, kiküszöbölve, hogy egyes kategóriák kirívóan magas nyugdíjban részesüljenek. Ennek értelmében a képviselők megszüntették a rendőrségnél és a hadseregnél eddig nyújtott, kiemelkedően magas nyugdíjakat, bevonva a különleges nyugdíjazásban részesülőket is az egységes nyugdíjrendszerbe.
Emil Boc miniszterelnök a képviselőházi vitában azzal érvelt: az új, egységes nyugdíjtörvény hatályba lépése esetén jövőre 3 milliárd, 2012-ben pedig 3,5 milliárd euróra lesz szükség a nyugdíjalap fenntartásához, de a törvény elutasítása esetén 2011-ben a költségvetésből 5 milliárd, az azt követő esztendőben pedig 6 milliárd eurót kellene szánni ugyanerre a célra.
