A magyarok többsége aggódik a nyugdíjaskori megélhetése miatt, úgy érzi, hogy az államtól várható nyugdíj mellett mindenképp szüksége lesz valamilyen kiegészítő bevételre. Az elmúlt három évben viszont jól láthatóan nőtt azoknak az aránya, akiknek nyugdíjcélú megtakarításaik vannak.
A befektetésekhez kapcsolódó adókedvezmények többsége nemcsak cégek, de valamennyi magánszemély számára lehetőséget jelenthet, bizonyos elemeit azonban nem mindenki tudja igénybe venni. Az adóváltozások éppen ezért jelentősen befolyásolják a hazai lakossági befektetési piacot: elsősorban a hosszabb távú megtakarítások irányába mozdulhat el a piac. Szakértői elemzés.
A fokozatosan csökkenő jegybanki alapkamat és a januártól életbelépő új adókedvezmények arra ösztönzik a lakosságot, hogy jelentősen változtasson befektetési szokásain. A válság hatására felerősödött anyagi bizonytalanság és az állami szerepvállalás nyilvánvaló csökkenése egyre többeket késztet arra, hogy körültekintőbben kezeljék pénzügyeiket.
2005-ben, még gazdasági miniszterként, Bajnai Gordon a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) magyarországi bevezetésének előnyeiről győzködte – mint utóbb kiderült, sikeresen – Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt, idén szeptember közepén, kormányfőként pedig a 2006-ban debütált nyesz-rendszer megszüntetését kezdeményezte.
A BAMOSZ szerint ártalmas a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) tervezett megszüntetése, a szakmai szövetség azt javasolja, hogy ez a konstrukció is kapjon a kormány elképzeléseiben szereplő új tartós befektetési formához hasonló adókedvezményeket.
