A döntés magyarázata lehet, hogy – mint azt a HVG-vel a törvényjavaslatot elkészítő Pénzügyminisztériumban (PM) írásban közölte – a kormány megítélése szerint a nyesz-számla nem volt vállalható a fiatalabbak és a kevés megtakarítható jövedelemmel rendelkezők számára. Mindenekelőtt azért – szól a tárca érvelése -, mert ha valaki a nyugdíjba vonulása előtt (vagy a számlanyitást követő három éven belül) veszi fel a megtakarítását, akkor az általa befizetett összegen felüli rész után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell leszurkolnia.
Kérdés, erre miért csak a nyesz-számlák bevezetése után közel négy évvel jöttek rá a József nádor téren. Hiszen ebből megint csak az a következtetés vonható le, hogy nem érdemes hosszabb távra előre tervezni, mert kiszámíthatatlan, milyen gyorsan és miként változnak a jogszabályok.
Pedig a nyesz egy sor előnnyel rendelkezik, például az önkéntes nyugdíjpénztárakkal szemben.
Részletek a legfrissebb HVG-ben.
Nyugdíj-előtakarékosság: Bajnai meggondolta magát
2005-ben, még gazdasági miniszterként, Bajnai Gordon a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) magyarországi bevezetésének előnyeiről győzködte – mint utóbb kiderült, sikeresen – Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt, idén szeptember közepén, kormányfőként pedig a 2006-ban debütált nyesz-rendszer megszüntetését kezdeményezte.
Élő adásban kért bocsánatot a Vajdasági RTV híradósa: „A közszolgálati média évekig nem töltötte be a feladatát”
Pikó András az egyeztetésről Karácsonnyal: A főpolgármester javaslatairól is elkezdtünk beszélgetni, bár ne tettük volna!
Nemcsak a minisztérium, hanem a kormány hajóján is nagy léket ütött Tótth András energetikai államtitkár távozása
Atomerőművi problémák: továbbra is rezeg a léc Pakson
A nyári termelési krízishetek után már nem „csak a szokásos” a helyzet a paksi atomerőműben.