Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
2005-ben, még gazdasági miniszterként, Bajnai Gordon a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) magyarországi bevezetésének előnyeiről győzködte – mint utóbb kiderült, sikeresen – Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt, idén szeptember közepén, kormányfőként pedig a 2006-ban debütált nyesz-rendszer megszüntetését kezdeményezte.
A döntés magyarázata lehet, hogy – mint azt a HVG-vel a törvényjavaslatot elkészítő Pénzügyminisztériumban (PM) írásban közölte – a kormány megítélése szerint a nyesz-számla nem volt vállalható a fiatalabbak és a kevés megtakarítható jövedelemmel rendelkezők számára. Mindenekelőtt azért – szól a tárca érvelése -, mert ha valaki a nyugdíjba vonulása előtt (vagy a számlanyitást követő három éven belül) veszi fel a megtakarítását, akkor az általa befizetett összegen felüli rész után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell leszurkolnia.
Kérdés, erre miért csak a nyesz-számlák bevezetése után közel négy évvel jöttek rá a József nádor téren. Hiszen ebből megint csak az a következtetés vonható le, hogy nem érdemes hosszabb távra előre tervezni, mert kiszámíthatatlan, milyen gyorsan és miként változnak a jogszabályok.
Pedig a nyesz egy sor előnnyel rendelkezik, például az önkéntes nyugdíjpénztárakkal szemben.
Részletek a legfrissebb HVG-ben.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?