Lakótelepek népe: a politikus, aki hozzájuk szól, 1,7 millió emberhez beszél
A panelben élők tipikusan érettségizettek, de ma már nem csak baloldaliak.
A panelben élők tipikusan érettségizettek, de ma már nem csak baloldaliak.
Összességében a felnőtt lakosság több mint fele - 55 százaléka - befejezte a középiskolát, de ha megyékre bontjuk, már nagyon eltérőek a számok.
A világ öt legnépesebb ország közé került Pakisztán. Népességét a szakemberek jóval kisebbre becsülték az 1989-es népszámlálás adataiból kiindulva.
Október 1-jén kezdődik a KSH országos mikrocenzusa, amely a magyar háztartások 10 százalékát érinti majd. A lehetőséget kihasználva a trükkös tolvajok is készülhetnek, ezért a rendőrség néhány tanáccsal látta el az állampolgárokat.
Kis népszámlálás, mikrocenzus indul a jövő szombaton Magyarországon, az összeírás 440 ezer háztartást érint.
A külföldi munkavállalásra és a közérzetre is rákérdez a KSH a kvótanépszavazás előtt egy nappal induló kis népszámlálás során. A mikrocenzus mintájába ezúttal a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás került.
2001 és 2011 között nőtt az elit és a leszakadók aránya is, vagyis a tíz évvel korábbi adatokhoz képest kevesebben tartoznak a középrétegekhez. A KSH most ismertette a 2001 és a 2011-es népszámlálás közötti időszakban mért társadalmi változásokat bemutató kötetét.
Jövőre esedékes a két népszámlálás között tartandó úgynevezett mikrocenzus, erről nyújtott be törvényjavaslatot Lázár.
Kedden megkezdődött az október 15-ig tartó népszámlálás Bosznia-Hercegovinában, ahol a legutóbb 1991-ben írták össze a lakosságot.
Romániában a vallási hovatartozásról nyilatkozó lakosság 0,2 százaléka (40 ezer ember) mondta azt a 2011-es népszámláláson, hogy ateista vagy nem tagja egyetlen felekezetnek sem, a lakosság túlnyomó többsége viszont megnevezte vallási kötődését, a válaszadók 86,5 százaléka vallotta magát ortodoxnak - derült ki a népszámlálás csütörtökön közzétett végleges eredményéből.
A Kárpát-medencében a 2011-es népszámlálások szerint a lakosság száma hozzávetőleg 25 millió 700 ezer volt, és mintegy 10 millió 400 ezren (40,5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézete csütörtökön. A szomszédos országokban sokkal kevesebben vallották magukat magyarnak, mint korábban, a korábbi bő egymilliós csökkenést mintegy egymillió négyszázezres követte.
Harminc százalékkal kevesebben nevezték a történelmi egyházakhoz tartozónak magukat Magyarországon, mint egy évtizeddel korábban. Az érintett felekezetek szerint sokan nem kívánták nyíltan vállalni világnézeti meggyőződésüket.