Forradalmasíthatják a népszámlálást az amerikai kutatók azzal, hogy a mesterséges intelligenciát is bevetik. A gép két hét alatt végzett azzal a feladattal, ami korábban 5 évet vett igénybe. Ráadásul azt is képes volt megmondani, hogy hol hogyan szavaznak az emberek.
A panelben élők tipikusan érettségizettek, de ma már nem csak baloldaliak.
Összességében a felnőtt lakosság több mint fele - 55 százaléka - befejezte a középiskolát, de ha megyékre bontjuk, már nagyon eltérőek a számok.
A világ öt legnépesebb ország közé került Pakisztán. Népességét a szakemberek jóval kisebbre becsülték az 1989-es népszámlálás adataiból kiindulva.
Október 1-jén kezdődik a KSH országos mikrocenzusa, amely a magyar háztartások 10 százalékát érinti majd. A lehetőséget kihasználva a trükkös tolvajok is készülhetnek, ezért a rendőrség néhány tanáccsal látta el az állampolgárokat.
Kis népszámlálás, mikrocenzus indul a jövő szombaton Magyarországon, az összeírás 440 ezer háztartást érint.
A külföldi munkavállalásra és a közérzetre is rákérdez a KSH a kvótanépszavazás előtt egy nappal induló kis népszámlálás során. A mikrocenzus mintájába ezúttal a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás került.
Idén már papír nélkül, teljesen digitális formában végzi a népszámlálást a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
30 éve először tartottak népszámlálást Mianmarban, de egy iszlám vallású népcsoportot egy az egyben kihagytak belőle. A népcsoportot nem is tekintik állampolgárnak.
Növekedett Magyarországon a szellemi foglalkozásúak társadalmi súlya, a magasabbra jutás szorosan összefügg az iskolázottsággal és a városi léttel, Budapest pedig ebben a tekintetben úgy viselkedik, mint egy mágnes. A vállalkozó réteg szűkül és öregszik, a legtöbb munkahely „alul és felül” keletkezett, és ezekben a rétegekben választottak párt leginkább „maguk közül” a magyarok. Áprilisban publikálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az elmúlt két népszámlálás adatait összevető nagy társadalmi rétegződésvizsgálatát. Olyan, mintha a mindenkori kormányoknak nem lett volna társadalompolitikája, miközben a 2008-as válság még rombolt egyet a társadalmon.
2001 és 2011 között nőtt az elit és a leszakadók aránya is, vagyis a tíz évvel korábbi adatokhoz képest kevesebben tartoznak a középrétegekhez. A KSH most ismertette a 2001 és a 2011-es népszámlálás közötti időszakban mért társadalmi változásokat bemutató kötetét.
Jövőre esedékes a két népszámlálás között tartandó úgynevezett mikrocenzus, erről nyújtott be törvényjavaslatot Lázár.
Bosznia-Hercegovinának összesen 3 791 662 lakosa van a népszámlálás eredményei szerint. Az október 1-je és 15-e között végzett népszámlálás előzetes eredményeit kedden hozta nyilvánosságra a bosznia-hercegovinai statisztikai hivatal.
Egymásnak ellentmondó adatokat közöl a boszniai sajtó a közelmúltban tartott népszámlálásról, amelynek eredményét hivatalosan január közepéig kell nyilvánosságra hozni.
Több mint félmillióval csökkent Bosznia-Hercegovina lakossága a legutóbbi, 1991-es népszámlálás óta – írta csütörtökön a Dnevni Avaz című boszniai napilap.
Kedden megkezdődött az október 15-ig tartó népszámlálás Bosznia-Hercegovinában, ahol a legutóbb 1991-ben írták össze a lakosságot.
Romániában a vallási hovatartozásról nyilatkozó lakosság 0,2 százaléka (40 ezer ember) mondta azt a 2011-es népszámláláson, hogy ateista vagy nem tagja egyetlen felekezetnek sem, a lakosság túlnyomó többsége viszont megnevezte vallási kötődését, a válaszadók 86,5 százaléka vallotta magát ortodoxnak - derült ki a népszámlálás csütörtökön közzétett végleges eredményéből.
Jobb lesz megbarátkozni azzal, hogy nincs tizenöt-, de tizenhárommillió se belőlünk.
A Kárpát-medencében a 2011-es népszámlálások szerint a lakosság száma hozzávetőleg 25 millió 700 ezer volt, és mintegy 10 millió 400 ezren (40,5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézete csütörtökön. A szomszédos országokban sokkal kevesebben vallották magukat magyarnak, mint korábban, a korábbi bő egymilliós csökkenést mintegy egymillió négyszázezres követte.
Harminc százalékkal kevesebben nevezték a történelmi egyházakhoz tartozónak magukat Magyarországon, mint egy évtizeddel korábban. Az érintett felekezetek szerint sokan nem kívánták nyíltan vállalni világnézeti meggyőződésüket.
