szerző:
HVG

A külföldi munkavállalásra és a közérzetre is rákérdez a KSH a kvótanépszavazás előtt egy nappal induló kis népszámlálás során. A mikrocenzus mintájába ezúttal a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás került.

Egymillió embert nem csak a migránsokról kérdeznek majd október elején. A kvótareferendum előtt egy nappal induló, ám attól eltérően nem önkéntes válaszadáson alapuló kis népszámlálás, azaz mikrocenzus során kötelező lesz válaszolni a feltett kérdésekre.

Ezek egy része – a tízévente megtartott népszámlálásoknál megszokott adatfelvételhez hasonlóan – arra vonatkozik majd, hogy milyen körülmények közt élnek az ország polgárai: milyen iskolákat végeztek; van-e házas- vagy élettársuk, gyerekük; hol tanultak vagy tanulnak; van-e lakásuk, s ha igen, az mekkora; milyenek a jövedelmi viszonyaik.

Az alapkérdéssorhoz azonban ezúttal öt, nem szokványos témakört érintő kiegészítő adatfelvétel társul.

Ezek olyan területeken próbálják részleteiben is feltérképezni a társadalmi folyamatokat, amelyek mostanság valamilyen okból reflektorfénybe kerültek, ám a róluk szóló ismeretek erősen hiányosak. Ezek közé tartozik például a nemzetközi migráció, amelyről sokat hallani, csak a számok ismeretével áll hadilábon a magyar kormány, a pártok, az államapparátus. Ezért a KSH kérdezőbiztosai például arról is faggatóznak majd, hogy a felkeresett háztartásban akad-e olyan személy, aki 2000 óta rövidebb-hosszabb ideig külföldön élt vagy él.

Érintettség esetén azt is firtatják majd, hogy mit csinált (csinál) a célországban a külföldre szakadt hazánkfia. Az így kirajzolódó kép árnyalhatja a „London a második legnagyobb magyar város”-típusú kijelentéseket is; ma ugyanis csak becslések vannak arra nézve, hány magyar dolgozik külföldön, például Nagy-Britanniában.

©

Hasonlóan szürkezóna a statisztikusok számára a lakosság rétegződése, amit az anyagi, kulturális, társadalmi javak eloszlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokkal próbálnak feltérképezni. De lesznek kérdések az életminőségre, a  közérzetre, illetve az egészségi állapotra vonatkozóan is.

Az egyik kiegészítő kérdéssor pedig az egyes szakmák presztízsét próbálja feltárni,

miután az 1980-as években végzett utolsó ilyen vizsgálatok óta számos szakma eltűnt, illetve lecsúszott vagy előrébb került a foglalkozásszerkezeti ranglétrán. Egy-egy háztartásban az alapkérdéseken túl csak az egyik kiegészítő kérdéssorral bombázzák majd a felkeresetteket, és ezeknél a válaszadás sem lesz kötelező.

A teljes népességre kiterjedő országos népszámlálás „felezőidejében” elvégzendő – azaz a 2011-es cenzus után éppen öt évvel, október 1–31. között tartott – mikrocenzus ezúttal szokatlanul nagy „merítésű”. A lakosság összetételét reprezentáló mintába a magyarok tizede bekerült. A legutóbbi, 2005-ös mikrocenzus során ez az arány csak 2 százalék volt.

A nagyobb mintavétel a digitalizációnak is köszönhető. Ugyanis, ahogy már 2011-ben is módot adtak rá, ezúttal is lehetőség lesz a kérdőívek interneten keresztüli kitöltésére. Akiket a kérdezőbiztosok személyesen keresnek meg, azok válaszait sem papírra, hanem mindjárt gépbe rögzítik.

©

Abban ugyanakkor még nemzetközi szinten is szakmai vita van, hogy a személyes találkozást nélkülöző internetes kitöltési mód nem rontja-e az adatok hitelességét. A képernyő előtt ülők ugyanis könnyebben elbliccelhetik, elviccelhetik a válaszadást; egy élő embernek mégiscsak nehezebb a szemébe mondani a téves, illetve szándékosan megtévesztő adatokat. Az abszurd válaszok kiszűrésének persze így is megvan a maga szakmai metódusa.

Mindenesetre a kiválasztottak közül az, aki október 1. és 9. között nem él az internetes kitöltés lehetőségével, nem ússza meg, hogy becsöngessenek hozzá a KSH kérdezőbiztosai. Bőven lesz munkájuk: az összeírás az ország 2148 településén 440 ezer háztartást érint.

Bár a digitális adatfelvételből gyorsabb adatfeldolgozás következne, ez legutóbb, 2011-ben nem igazán sikerült. A KSH-nak akkor még az előzetes adatok közlése is háromszor annyi idejébe, öt hónapjába került, mint tíz évvel korábban, 2001-ben, amikor pedig még gyerekcipőben járt a népszámlálási folyamat digitalizálása. A magyar statisztikusok nemcsak korábbi önmagukhoz képest lassultak le, hanem például a bukaresti társintézményhez viszonyítva is (HVG, 2012. március 10.).

Ezúttal azonban gyorsabb tempót ígérnek. A KSH már 2017 tavaszán előáll a legújabb társadalmi változásokról képet adó számokkal. Az  már a kutatókon múlik, hogy ezek alapján mikor készülnek el az átfogó következtetések levonására alkalmas elemzések.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Újabb vihar csap le a Dorian hurrikán által két hete letarolt Bahamákra

Újabb vihar csap le a Dorian hurrikán által két hete letarolt Bahamákra

65 millió forintot szán a Nébih arra, hogy kiderüljön, melyik kutya magyar valóban

65 millió forintot szán a Nébih arra, hogy kiderüljön, melyik kutya magyar valóban

Orbán röhögve dőlhet hátra, míg Trócsányi legrosszabb napjai elé néz

Orbán röhögve dőlhet hátra, míg Trócsányi legrosszabb napjai elé néz

Miért használnak még mindig faxot a magyarországi kórházakban is?

Miért használnak még mindig faxot a magyarországi kórházakban is?

Jókora zavar volt a Nemzeti Választási Iroda honlapján

Jókora zavar volt a Nemzeti Választási Iroda honlapján

Fülke: Nem biztos, hogy jól járt Tarlós azzal, hogy Gulyás megzsarolta a budapestieket

Fülke: Nem biztos, hogy jól járt Tarlós azzal, hogy Gulyás megzsarolta a budapestieket