Kilábaltunk a válságból, nő a gazdaság, de a magyar GDP éppen csak meghaladta a válság előtti szintet tavaly, és az egy főre eső jövedelem alapján szegény országnak számítunk – derül ki az OECD pénteken publikált országjelentéséből.
Az OECD elemzése szerint minden brit háztartásnak nagyjából egyhavi átlagbérbe fájna, ha tényleg kilépnének az unióból.
Orbán Viktor társadalmában az engedelmesség sokkal fontosabb, mint a szaktudás vagy az önállóság, így egészen félelmetes emberkép van kibontakozóban. A végletekig kiéleződtek a feszültségek, aminek az az alapvető oka, hogy "mostanra annyira kizsigerelték a társadalmat, annyira leromlott az egészsége, a tudása, a tartása, hogy lassan a fejünkre omlik az egész". Interjú Deák Dániellel, a Corvinus nemzetközi adó- és pénzügyi joggal foglalkozó professzorával.
Csaknem tízezer magyar–román vegyesvállalatot büntethet meg a román adóhatóság az OECD új transzferár-irányelve alapján, amennyiben elmulasztják benyújtani a transzferár-dokumentációjukat a hatóságnak – figyelmeztetett a Baker Tilly Hungária adótanácsadó és könyvvizsgáló cég. A bírság mértéke akár az egymillió forintnak megfelelő összeget is elérheti.
Milyen adatok alapján mondja a kormány, hogy egyre többet költ az oktatásra, miközben minden hozzáférhető kutatás és statisztika ennek ellenkezőjét bizonyítja? Mire alapozza a kabinet azt a – magyar oktatáspolitikát meghatározó – tételét, hogy túl sok a diplomás az országban? Néhány kérdésünkre kedden nem kaptunk választ Palkovics Lászlótól. Most igen. De nem lettünk okosabbak.
A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is bekapcsolódik szakértőként a köznevelési kerekasztal munkájába a jövőben - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára.
Meg fog lepődni, milyen kevés magyar nyugdíjas nyomorog más országok idős embereihez képest. Az OECD rangsorából kiderül: nyugdíjasaink a finn és új-zélandi kortársaikhoz hasonló arányban részesülnek a javakból. Emellett okkal számíthatnak a kormány jóindulatára is, reálemelések formájában.
Mark Zuckerberg az óriási vagyonának egy jelentős részét az emberiség szolgálatára ajánlotta fel. Ám mielőtt könnyekig meghatódnánk, érdemes felidézni, hogy – sok más cégóriáshoz hasonlóan – a Facebook agresszív adóelkerülő üzletpolitikát folytat világszerte. A mostani jótékonykodás hátterében részben az így felhalmozott vagyon állhat.
Ismét nemzetközi tanulmány igazolja, hogy a magyar kormánynak inkább csak a szlogenek szintjén fontos a hazai iskolarendszer: az utóbbi évek adatai ugyanis folyamatos, drasztikus forráskivonást mutatnak. Olyannyira, hogy ebben gyakorlatilag az egyik „élen járó ország” lettünk. De megerősíti az elemzés azt is, hogy az állam túl kevés tanórát fizet, a tanárokat nem becsüli meg, kevés és várhatóan kevés is marad a diplomás. Mindez úgy, hogy közben a tények cáfolják a tételt, mely szerint „egy jó szakma többet ér, mint a diploma”.
Évente közel 150 ezer forintot költenek a magyarok gyógyszerre fejenként egy OECD-tanulmány szerint.
A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport pénzügyminiszterei elfogadták a multinacionális vállalatok adóelkerülési gyakorlatának felszámolására irányuló akciótervet.
A minimálbérre kivetett adó mértéke alapján listázta az államokat az OECD, 2013-as adatok alapján. Magyarország 33 százalékkal toronymagasan az első, utána Lettország következik 27, majd Lengyelország 26 százalékkal. A szervezet azzal a megjegyzéssel tette ki a Facebookra a listát, hogy a kormányoknak adópolitikájukkal segíteniük kellene a munkavállalókat és a munkáltatókat is.
Az államadósságok magas szintjének a gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira figyelmeztetett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Az OECD szerint például Görögország esetében az államadósságnak hosszú távon nem lenne szabad meghaladnia a bruttó hazai termék (GDP) 35 százalékát a jelenleg 180 százalék körüli arány helyett.
Most először készült széles körű, nemzetközi kutatás a bevándorlásról: az OECD tagországokkal foglalkozó jelentés szerint a Magyarországra érkezett bevándorlók képzettebbek, egészségesebbek, körükben alacsonyabb a munkanélküliség, és eddig nagy számban külhoni magyarok voltak. Ennek ellenére a már itt élő magyarok mégis gazdasági teherként tekint rájuk, és nem is élnek velük szívesen egy településen.
Az OECD még az EU-nál is optimistább a magyar gazdaság növekedéi kilátásait illetően: 3,0 százalékos GDP-növekedést vár erre az évre, a tavaly novemberi 2,1 százalékos várakozásával szemben.
A magyar GDP-növekedés 0,6 százalékra lassult az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest, amikor a gazdaság 0,9 százalékkal bővült - közölte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). A magyar növekedés így is duplája az OECD-tagországok első negyedéves átlagának, és nagyobb az amerikai és német növekedésnél is.
A gazdag, fejlett országokban csökkent az alkoholfogyasztás mértéke az elmúlt két évtizedben, de a fiatalok körében megnövekedett a veszélyes nagy ivászatok gyakorisága – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentéséből, amely szerint Magyarország a hetedik helyen áll a felnőttek fejenkénti éves alkoholfogyasztása tekintetében.
Az OECD előrejelzése szerint 15 év múlva kínai és indiai tudósok lesznek a legtöbben.
Megközelítőleg egy százalékponttal emelkedett az átlagbér adóterhe az OECD tagállamaiban 2010 és 2014 között - derült ki a szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből. Magyarországon az adóék - azaz a nettó kereset és a teljes bérköltség aránya - 2010 óta 2,42 százalékkal nőtt, ezzel az ország az emelkedés mértékét tekintve bekerült az első öt ország közé.
