Megközelítőleg egy százalékponttal emelkedett az átlagbér adóterhe az OECD tagállamaiban 2010 és 2014 között - derült ki a szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből. Magyarországon az adóék - azaz a nettó kereset és a teljes bérköltség aránya - 2010 óta 2,42 százalékkal nőtt, ezzel az ország az emelkedés mértékét tekintve bekerült az első öt ország közé.
Bár minden kormány a pedagógusok megbecsüléséről beszél, a magyar tanárok keresete az OECD-országban dolgozó kollégáikhoz képest majdnem a legkisebb.
Segítheti az iskolai eredményeket a videojáték mérsékelt használata, de csak ha egyedül játszik a gyerek - közölte egy tanulmányára hivatkozva az OECD.
Megjelent az OECD Út a növekedéshez kiadványa, melyben a szervezet tagállamaira lebontva is fogalmaznak meg ajánlásokat. Magyarországot illetően a szervezet megállapítja, hogy szükség lenne az alacsonyabb jövedelműek adóékének szűkítésére, a piaci verseny szabadabbá tételére, a közműdíjak piaci árazására, illetve a különböző szektorok szakértőivel, szereplőivel való kötelező egyeztetésre. Az OECD emellett egy grafikonon is szépen bemutatja, mennyire nem zárkózik fel hazánk a tehetősebb államokhoz. Az NGM az építő jellegű megjegyzéseket tudomásul veszi, ám az ajánlások egy része a minisztérium szerint azonban nem veszi figyelembe a magyar gazdaságpolitika sajátosságait.
A magyaroknak is odaszúrt egyet-egyet a brit Spectator című lap munkatársa, aki hétfőn egy friss OECD-felmérés apropóján kesergett az elhízott britek magas aránya miatt.
A legtöbb OECD tagországban reformintézkedéseket hoznak azért, hogy a nyugdíjrendszerek jobban alkalmazkodjanak az elöregedő lakossághoz - derül ki a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2014-es nyugdíjkörkép elnevezésű kiadványából.
Az OECD tagországaiban a társadalom leggazdagabb 10 százalékának jövedelme 9 és félszerese a legszegényebb 10 százaléknak.
Bár az OECD akcióterve a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának vetne véget, a jóhiszeműen adózó vállalkozások, köztük magyar cégek is az adóelkerülés elleni küzdelem áldozataivá válhatnak. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (NKK) szerint ugyanis a tervezett intézkedések túl bonyolulttá tehetik a nemzetközi adórendszert és akár kettős adóztatást eredményezhetnek, amellyel a nemzetközi kereskedelmet és ezzel együtt a gazdasági növekedést is veszélyeztetik – hívja fel a figyelmet a Ryan amerikai adótanácsadó cég.
Felfelé javította a magyar gazdasági növekedés várható ütemét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott szokásos féléves előrejelzésének Magyarországról szóló fejezetében, a következő két évben azonban lassuló gazdasági fejlődést vetít előre.
Tanulmányt publikált az OECD a szervezet tagállamainak szociális kiadásokra vonatkozó statisztikáiról. A tanulmányból kiderül, hogy egyedül Magyarországon költenek kevesebbet most szociális kiadásokra, mint 2007-ben.
Egy újszülött egészségügyi állapota szorosan összefügg felnőttkori egészségével és sikerességével, épp ezért jelenthet gondot, hogy Magyarországon az egyik legrosszabb az OECD-tagállamok közül az alacsony testsúllyal született csecsemők aránya. Súlyos probléma az is, hogy a kevésbé iskolázott családokba születő, alacsony testsúlyú babák aránya a 90-es évek óta nőtt. Ez pedig nagyon rossz hír, ugyanis így a jövő generációkban is túl sokan lesznek olyanok, akik nehezen leküzdhető hátrányokkal indulnak neki az életnek.
Brüsszeli intő, a bankszektor átrendezése, takarékoskodó KSH, megugró GDP, mobilpiacra settenkedő DIGI, reklámadós csavar és szelfiző Hernádi. Putyinék pedig Magyarországot is befenyítenék. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Riasztó jövedelmi egyenlőtlenségekre hívta fel a figyelmet az OECD. A nemzetközi szervezet szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek jelenleg kiugró növekedése az egyik legnagyobb aggodalomra okot adó dolog az utóbbi 200 évben.
Alig van olyan OECD-tagállam, mely GDP-arányosan kevesebbet költene oktatásra, mint Magyarország. Minden előretekintő állam fokozza, de minimum magasan tartja az oktatásra való költést, mert az befektetés a jövőbe és bőven megtérül majdani adó- és járulékbevételekben.
Véget vetnének a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának a G20 pénzügyi vezetői, akik hét végi, ausztráliai értekezletükön tárgyalták meg az OECD erre vonatkozó javaslatait.
Lényegesen kevesebb nyugdíjat kapnak a magyarországi nők, mint a férfiak, végül mégis több pénzt kapnak a rendszerből. Az egyenlőtlenség döntően a gyereknevelésre és a háztartási munkára vezethető vissza, meg persze a megélt évek számára. Többfajta kompenzáció létezik már most is a nyugdíjrendszerben, mellyel a nemek közötti különbségeket igyekeznek eltüntetni. Az azonban biztos, hogy a nőknek megteremtett, 40 év jogviszony utáni nyugdíjazás lehetősége időzített bombaként ketyeghet a rendszerben. A hvg.hu nyugdíjakról, nyugdíjasokról szóló cikksorozatának második része.
Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára lett az OECD Nemzeti Tanács elnöke szeptember elsejétől.
Alig pár tucat ember kezében van a világ vagyonának fele, a leggazdagabb 85-nek pedig annyi, mint a legszegényebb 3,5 milliárdnak. Eközben egyre többen élnek olyan országokban, ahol nő a különbség a gazdagok és szegények között. A gazdasági válság rendesen odacsapott a nyugati társadalmaknak, míg a nagy feltörekvő államokban tömegek emelkedtek ki a szegénységből. Magyarországon egyelőre nincs esély a jövedelmi, társadalmi osztályok közötti olló záródására – és ennek nemcsak a gazdasági válság, hanem a politika is az oka.
Az OECD adatai szerint a 34 tagállamból négy országban volt zéró alatti infláció a 2013 májusa óta eltelt egy évben, és mind a négy ország európai, Görögország, Magyarország, Portugália és Svédország.
Egyes országokban - Ausztráliában, Franciaországban, Mexikóban és Svájcban - akár évi három százalékkal is nő az elhízottak aránya az OECD jelentése szerint.
