A bevándorolók integrációjának indikátorai címmel készített vaskos, 345 oldalas kutatást a párizsi székhelyű Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD). Ez az első olyan széles körű, nemzetközi kutatás, amely kifejezetten a bevándorlók és leszármazottaik beilleszkedését kutatta. Az adatok 2013-asok, és nyilvánvalóan a kutatás támájának sincs közvetlen köze az újkori népvándorláshoz. Azt viszont nagyon jól megmutatja, hogy a Magyarországon letelepedett bevándorlóknak milyen a szociológiai szerkezete, és milyen a bennszülött magyarok bevándorlókkal kapcsolatos attitűdje.

A dokumentum már az előszóban kiemeli, hogy a tények és adatok megismerése és megismertetése elengedhetetlen a bevándorlókat és bevándorlást övező előítéletek leküzdéséhez, és ahhoz, hogy kialakulhasson egy tényeken alapuló közéleti vita és egy pontosabb politikai stratégiaalkotás.

A kutatás két konkrét csoportot kiemelten vizsgál: a bevándorló háttérrel rendelkező fiatalokat, akiknek beilleszkedése lakmuszpapírszerűen vall a beilleszkedés általános sikeréről. "A másik csoport a harmadik országbeli bevándorlók, akik az EU integrációs stratégiájának célpontját jelentik. A jelentés elsődlegesen nem országok közti rangsort akar felállítani, viszont lehetővé teszi az országok összehasonlítását, és a trendek megállapítását.

Magyarországnak magyar bevándorlót!

Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a bevándorlók aránya az OECD-országok között, az EU-ban pedig a legkevesebb, Szlovákiát nyomjuk le egy hajszállal (a kutatás nem ír abszolút számokat, az összenépesség 2-3 százaléka bevándorló). Kelet-Európában amúgy is alacsony ez a szám, 5 és 10 százalék között van, utóbbira példa a csehek, de az ő bevándorlóik a szlovákok, míg a mieink között nagy számban vannak külhoni magyarok.

hvg.hu

Ebben a térségben egyébként jellemzően az országhatárok módosulása miatt váltak bevándorlóvá vagy azonos kulturális hátterrel települt át az egyik országból a másikba. A Magyarországra bevándorlóink többsége már itt van egy ideje: a 15-64 éves bevándorló populáció 80 százaléka része több, mint tíz éve volt az országban 2012-13-ban, alig 10 százalékuk érkezett Magyarországra 5 évvel azelőtt vagy később.

A bevándorlóink képzettebbek a magyar átlagnál, a munkanélküliségi ráta a körükben egy százalékkal kisebb, mint a honi magyaroké. Sőt, Magyarországon messze a legkevesebb bevándorló található a relatív szegénységi küszöb alatt – valamivel 10 százalék felett, míg a többi országban mind 21 és 30 százalék közötti ez az érték. Jobban is foglalkoztatjuk a bevándorlókat, a képzetlenek körében 13 százalékkal nagyobb a bevándorlók foglalkoztatottsága, mint a bennszülött magyar képzetlenek esetében, és ez a különbség csak nő.

Más tekinteben is jobbak a bevándorlók mutatói: jobb az egészségi állapotuk, nagyobb arányban vesznek részt választásokon, a bevándorlók háztartásai nagyobb bevétellel rendelkeznek. Mindezt úgy, hogy a kutatás nagy átlaga arról számol be, a dolgozó bevándorlók kétszer annyian élnek befogadó országuk szegénységi küszöbe alatt, mint a dolgozó bennszülöttek.

Kész főnyeremény tehát egy bevándorló mellett lakni, ugye? Nem!, válaszolják a magyarok: Általában a magyarok kisebb része szereti, ha bevándorlók költöznek a közelükbe (Kevesebben érzik úgy, hogy az ő településük jó hely a letelepedésre bevándorlóknak). A magyarok több mint 40 százalékuk gondolja úgy, hogy a bevándorlók hatása a gazdaságra negatív (ezzel a 4. legnegatívabb ország vagyunk, a régió egyébként hozzánk hasonlóan vélekedik) – ebből a szempontből Görögország a legnegatívabb, itt döntően az utóbbi években nőtt meg a jellemzően alacsony képzetségű bevándorlás, míg Magyarország a 2000-es évekig átcsábította a határon túli magyarság képzettebb rétegét.

Mi van az EU-n kívüliekkel?

Jó, de mi van a nem EU-s országból érkező bevándorlókkal? A harmadik országbeli, nem EU-s országból zajló bevándorlás a magyar lakosság számának 1 százaléka körül mozog – többségük itt él több mint 10 éve. A munkanélküliségi adataik megegyeznek a többi magyaréval.

Két alapvető tévhitet ezen a ponton érdemes megemlíteni:

-a bevándorlóknak több gyereke születik, mint az ittenieknek. A kutatás szerint a bevándorlók és bennszülöttek termékenységes közel azonos – az erdélyiek sem váltották meg a világot ebben a tekintetben 2008 és 2012 között a megszületett gyerekek számát tekintve.

-a bevándorlók csak élősködnek. 2012-13-ban az OECD-országokban 3-ból 2 bevándorlónak volt munkája, ami egy százalékkal jobb eredmény, mint a befogadóké – az a sztereotípia tehát nem áll meg, hogy a bevándorlók csak élősködnek, nem akarnak dolgozni (Az EU-ban a bevándorlók kicsit kisebb arányban dolgoznak, mint a bennszülöttek).

Összeurópai körkép

2012-ben minden tizedik EU-s és OECD-állampolgár született az országon kívül – ez 115 millió OECD-s, és 50 millió EU-s érintett polgárt jelent, 33,5 millióan pedig az EU-n kívül születtek. 2000 óta 30 százalékos volt a bevándorlók számának növekedése. Természetesen a bevándorlók kilátásai rosszabbak, mint a bennszülött lakosságé. Ugyanakkor nincs kimutatható összefüggés a bevándorlók aránya és a beilleszkedésük sikeressége között. A bevándorlók között nagyobbak a vagyoni egyenlőtlenségek, mint a helyiek közt. A bevándorlók kétharmada külföldön szerezte meg a legmagasabb képesítését (e tekintetben tehát a fejlett országok learatják a fejletlenebbek oktatási rendszerének gyümölcsét), de 42%-uk túlképzett a munkájához képest. A munka kevésbé véd meg a szegénységtől: a bevándorlók kétharmada felvette a befogadó ország állampolgárságát, és politikailag elkötelezett a befogadó ország mellett.