Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Most először készült széles körű, nemzetközi kutatás a bevándorlásról: az OECD tagországokkal foglalkozó jelentés szerint a Magyarországra érkezett bevándorlók képzettebbek, egészségesebbek, körükben alacsonyabb a munkanélküliség, és eddig nagy számban külhoni magyarok voltak. Ennek ellenére a már itt élő magyarok mégis gazdasági teherként tekint rájuk, és nem is élnek velük szívesen egy településen.
A bevándorolók integrációjának indikátorai címmel készített vaskos, 345 oldalas kutatást a párizsi székhelyű Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD). Ez az első olyan széles körű, nemzetközi kutatás, amely kifejezetten a bevándorlók és leszármazottaik beilleszkedését kutatta. Az adatok 2013-asok, és nyilvánvalóan a kutatás támájának sincs közvetlen köze az újkori népvándorláshoz. Azt viszont nagyon jól megmutatja, hogy a Magyarországon letelepedett bevándorlóknak milyen a szociológiai szerkezete, és milyen a bennszülött magyarok bevándorlókkal kapcsolatos attitűdje.
A dokumentum már az előszóban kiemeli, hogy a tények és adatok megismerése és megismertetése elengedhetetlen a bevándorlókat és bevándorlást övező előítéletek leküzdéséhez, és ahhoz, hogy kialakulhasson egy tényeken alapuló közéleti vita és egy pontosabb politikai stratégiaalkotás.
A kutatás két konkrét csoportot kiemelten vizsgál: a bevándorló háttérrel rendelkező fiatalokat, akiknek beilleszkedése lakmuszpapírszerűen vall a beilleszkedés általános sikeréről. "A másik csoport a harmadik országbeli bevándorlók, akik az EU integrációs stratégiájának célpontját jelentik. A jelentés elsődlegesen nem országok közti rangsort akar felállítani, viszont lehetővé teszi az országok összehasonlítását, és a trendek megállapítását.
Magyarországnak magyar bevándorlót!
Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a bevándorlók aránya az OECD-országok között, az EU-ban pedig a legkevesebb, Szlovákiát nyomjuk le egy hajszállal (a kutatás nem ír abszolút számokat, az összenépesség 2-3 százaléka bevándorló). Kelet-Európában amúgy is alacsony ez a szám, 5 és 10 százalék között van, utóbbira példa a csehek, de az ő bevándorlóik a szlovákok, míg a mieink között nagy számban vannak külhoni magyarok.
Ebben a térségben egyébként jellemzően az országhatárok módosulása miatt váltak bevándorlóvá vagy azonos kulturális hátterrel települt át az egyik országból a másikba. A Magyarországra bevándorlóink többsége már itt van egy ideje: a 15-64 éves bevándorló populáció 80 százaléka része több, mint tíz éve volt az országban 2012-13-ban, alig 10 százalékuk érkezett Magyarországra 5 évvel azelőtt vagy később.
A bevándorlóink képzettebbek a magyar átlagnál, a munkanélküliségi ráta a körükben egy százalékkal kisebb, mint a honi magyaroké. Sőt, Magyarországon messze a legkevesebb bevándorló található a relatív szegénységi küszöb alatt – valamivel 10 százalék felett, míg a többi országban mind 21 és 30 százalék közötti ez az érték. Jobban is foglalkoztatjuk a bevándorlókat, a képzetlenek körében 13 százalékkal nagyobb a bevándorlók foglalkoztatottsága, mint a bennszülött magyar képzetlenek esetében, és ez a különbség csak nő.
Más tekinteben is jobbak a bevándorlók mutatói: jobb az egészségi állapotuk, nagyobb arányban vesznek részt választásokon, a bevándorlók háztartásai nagyobb bevétellel rendelkeznek. Mindezt úgy, hogy a kutatás nagy átlaga arról számol be, a dolgozó bevándorlók kétszer annyian élnek befogadó országuk szegénységi küszöbe alatt, mint a dolgozó bennszülöttek.
Kész főnyeremény tehát egy bevándorló mellett lakni, ugye? Nem!, válaszolják a magyarok: Általában a magyarok kisebb része szereti, ha bevándorlók költöznek a közelükbe (Kevesebben érzik úgy, hogy az ő településük jó hely a letelepedésre bevándorlóknak). A magyarok több mint 40 százalékuk gondolja úgy, hogy a bevándorlók hatása a gazdaságra negatív (ezzel a 4. legnegatívabb ország vagyunk, a régió egyébként hozzánk hasonlóan vélekedik) – ebből a szempontből Görögország a legnegatívabb, itt döntően az utóbbi években nőtt meg a jellemzően alacsony képzetségű bevándorlás, míg Magyarország a 2000-es évekig átcsábította a határon túli magyarság képzettebb rétegét.
Mi van az EU-n kívüliekkel?
Jó, de mi van a nem EU-s országból érkező bevándorlókkal? A harmadik országbeli, nem EU-s országból zajló bevándorlás a magyar lakosság számának 1 százaléka körül mozog – többségük itt él több mint 10 éve. A munkanélküliségi adataik megegyeznek a többi magyaréval.
Két alapvető tévhitet ezen a ponton érdemes megemlíteni:
-a bevándorlóknak több gyereke születik, mint az ittenieknek. A kutatás szerint a bevándorlók és bennszülöttek termékenységes közel azonos – az erdélyiek sem váltották meg a világot ebben a tekintetben 2008 és 2012 között a megszületett gyerekek számát tekintve.
-a bevándorlók csak élősködnek. 2012-13-ban az OECD-országokban 3-ból 2 bevándorlónak volt munkája, ami egy százalékkal jobb eredmény, mint a befogadóké – az a sztereotípia tehát nem áll meg, hogy a bevándorlók csak élősködnek, nem akarnak dolgozni (Az EU-ban a bevándorlók kicsit kisebb arányban dolgoznak, mint a bennszülöttek).
Összeurópai körkép
2012-ben minden tizedik EU-s és OECD-állampolgár született az országon kívül – ez 115 millió OECD-s, és 50 millió EU-s érintett polgárt jelent, 33,5 millióan pedig az EU-n kívül születtek. 2000 óta 30 százalékos volt a bevándorlók számának növekedése. Természetesen a bevándorlók kilátásai rosszabbak, mint a bennszülött lakosságé. Ugyanakkor nincs kimutatható összefüggés a bevándorlók aránya és a beilleszkedésük sikeressége között. A bevándorlók között nagyobbak a vagyoni egyenlőtlenségek, mint a helyiek közt. A bevándorlók kétharmada külföldön szerezte meg a legmagasabb képesítését (e tekintetben tehát a fejlett országok learatják a fejletlenebbek oktatási rendszerének gyümölcsét), de 42%-uk túlképzett a munkájához képest. A munka kevésbé véd meg a szegénységtől: a bevándorlók kétharmada felvette a befogadó ország állampolgárságát, és politikailag elkötelezett a befogadó ország mellett.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.